A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Fári Irén: Polgári lakáskultúra a két világháború között. Buday Árpád egyetemi tanár hagyatéki leltára
Fári Irén Polgári lakáskultúra a két világháború között. Buday Árpád egyetemi tanár hagyatéki leltára 4. kép: Zerge utca 19. (ma Batthyány u. 23.) az apa halála után készülhetett, amikor a családfő jövedelmét nélkülözve kénytelenek voltak megválni a nagy és drága fönntartású lakástól. A fehér kartonra ragasztott képek jelzés nélküliek. A ház, amelynek all. emeletén a Buday család lakott, 1911-12-ben épült Engelsmann Mór tulajdonában,14 ugyanakkor, amikor a korcsolyázó tó szélén (ma az egyetemi könyvtár, TIK területe) elkészülta MÁV Leszámító Hivatalánakhatalmas palotája - ebbe az épületbe költözött 1921-ben az egyetem bölcsészettudományi kara. A ház egyik frontja az egyetemre néz. A Buday-lakás térszervezése hagyományos, egymásba nyíló szobák sorával. A polgári lakások ilyen elrendezése 18. századi előzményekre vezethető vissza, továbbélését a reprezentációs igény tartotta fönn. A szobák a historizmus szellemében nagyméretűek, magasak, és a nagy ablakoknak köszönhetően világosak. A régi típusú ideális polgári lakás sematizált alapegységeit Frankel György építész 1933-ban így jellemezte: „A háló nappali tartózkodásra 14 CSML IV. B. 1414. Szeged Város Mérnöki Hivatala Építési Törzskönyv 4. 36. alkalmatlan, csupán alvásra, kiképzésében mégis szalonszerű volt, csökevénye a francia királyi metreszek hálóinak. Az ebédlőben rendszerint csak vendégfogadáskor étkeztek, lakószobának nem volt megfelelő, mert kizárólagos rendeltetésénél fogva elrendezése túl merev volt. A szalon kényelmetlen előkelőségénél fogva természetszerűleg csak fogadásra szolgált.” (Horányi 2006, 84) A bírálat nem kímélte a hatalmas, kényelmetlen, mozdíthatatlan bútoroktól kezdve a barokk térszervezés hagyatékaként megmaradt, egymásra fűzött szobák középtengelyében elhelyezett, kétszárnyas ajtókat sem, amelyeknek egyetlen rendeltetése Molnár Farkas szerint: „megköveteli őket a publikum és pedig kizárólag reprezentációs okokból, mert egy pillanatra sem tudná elviselni, hogy látogatója azonnal ne szerezzen tudomást szobáinak számáról." (Molnár 1938,152) A Buday-lakásban két fénykép a szalon/ dolgozószobában készült. A lakás alaprajza lineáris szerkezetű, a szobák egymásba nyílók. A kinyitott, kétszárnyas ajtókon keresztül az egyik képen belátunk a hálószobába, 201
