A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)
Terepbejárások, leletmentések és feltárások a 2014. évben
Terepbejárások, leletmentések és feltárások a 2014. évben között 6 biztosan szarmata kori, egy a terepen még bizonytalan népvándorlás kori meghatározást kapott, további 3 gödör pedig leletanyag hiányában ismeretlen korú maradt. A beásások zöme sekély volt. Kisebb, kerekded, néha szögletesebb alakú gödrök mellett azonban a két jelenség nagyobb, már a talajvízszint alá mélyedő gödörnek bizonyult. Ezek foltja kezdetben a kutakra jellemző, gyűrűs, agyagos elszíneződésként mutatkozott. Mélységük és tölcséres alakjuk alapján azonban ezek nem bizonyultak kutaknak, bár a szelvény legmélyebb részén ásták meg őket. A szondaárkokban előkerült jelenségeket feltártuk, rajzos és fotós dokumentációt készítettünk azokról. A próba feltárás ter ületétől D -re Benedek András, 2014. július 03-án régészeti megfigyelést végzett, melynek során a 18+050 km környékén három régészeti objektum foltját vette észre. Az objektumokat az elhelyezkedésük alapján a Mórahalom - Ábrahám-tanya lelőhelyhez kötötte. A mentő feltárást július 04-én kezdte el. A 35-45 cm között váltakozó humusztakaró alatt a sárga homokos-agyagos altalajon 47 stratigráfiai egységet figyelt meg, melyeket végül 46 objektumhoz rendelte. A stratigráfiai egységek közül 30 gödörnek, 15 cölöphelynek és 2 árokrésznek bizonyult. Korszak meghatározó leletanyag szinte az összes objektumból előkerült, melyeket a bronzkoroz és a népvándorláskorhoz kötött. Az objektumok között 1 bronzkorinak, 34 objektum népvándorlás korinak bizonyult. További 11 objektum leletanyag hiányában ismeretlen korú maradt. A népvándorlás kori beásások zöme ovális alakú, kis méretű és sekély mélységű volt. A feltárt terület keleti végéből előkerült egy kerek alakú, ívelt aljú, padkával tagolt oldalfalú bronzkori gödör. Az objektumból nagy mennyiségű kerámia, állatcsont, egy csonteszköz és került elő. Pópity Dániel és Benedek András Mórahalom - Ábrahám-tanya Br, Sza, Nk Az 55. sz. főút burkolat megerősítés és párhuzamos kerékpárút építése kapcsán 2014. április 22. és 23. között Mórahalom keleti határában található Mórahalom - Ábrahám-tanya lelőhely [72991) területén próbafeltárást végeztünk. A 2009-ben és 2013-ban zajló régészeti terep- bejárás kapcsán bronzkori és népvándorlás kori jellegű kerámiatöredékeket találtak a szóban forgó lelőhely területén, melyet a 2014-ben [MFM) zajló próba és mentő feltárás során mi is beigazoltunk. A humuszolásra kijelölt elnyújtott blokkszerű, kelet felé a kitűzés alapján lényegesen elkeskenyedő szelvényünk a 18+150 és 17+700 km pontok között feküdt, a műút északi oldala mellett, attól 4-7 méterre. A műút mindkét oldalán megtalálható Mórahalom—Ábrahám-tanya lelőhely nyomvonalba eső része 4758 m2-t tett ki. Az ÉK-DNy-i irányú, egy kisebb és egy délnyugatról nagyobb téglalap alakú szelvényszakasz a lelőhely déli harmadát érintette a felszíni leletgyűjtés adatai alapján. Ez utóbbi során szarmata és avar korinak meghatározott kerámiatöredékek kerültek elő a közel ovális alakú lelőhelyen. A próbafeltárás során a 10 %-os felületnyitás irányadó értékét szem előtt tartva 235 m hosz- szan húztuk meg azt a szondaárkot, amelyben a későbbi próbafeltárás zajlott. A felmérésünk alapján 477,89 m2-t humuszoltunk le. A 40 és 70 cm között ingadozó humusz alatt, a homokosabb jellegű, foltokban szürkés agyagos altalajon, kisebb csoportokban végig kerültek elő régészeti korú objektumok. A régészeti feltárás nyomán egy szarmata kori település részlete bontakozott ki. Mindösszesen 11 darab jelenséget számoltunk össze a szelvényben, amelyből keleten egy recens beásásnak minősült a benne talált síküveg töredékek alapján. A további 9 gödörből és egy darab árokrészletből szarmata leletanyag kerül elő. E korszak mellett más időszak leletanyagát nem találtuka területen. Az objektumok között 6 biztosan szarmata kori, egy a terepen még bizonytalan népvándorlás kori meghatározást kapott, további 3 gödör pedig leletanyag hiányában ismeretlen korú maradt. A beásások zöme sekély volt. Kisebb, kerekded, néha szögletesebb alakú gödrök mellett azonban a két jelenség nagyobb, mára talajvízszint alá mélyedő gödörnek bizonyult. Ezek foltja kezdetben a kutakra jellemző, gyűrűs, agyagos elszíneződésként mutatkozott. Mélységük és tölcséres alakjuk alapján azonban ezek nem bizonyultak kutaknak, bár a szelvény legmélyebb részén ásták meg 489
