A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)
TERMÉSZETTUDOMÁNY - Kókai Károly - Albert András - Kasza Ferenc: Szeged-Szőreg és közigazgatási területének gerinces faunája. Adatok a Tisza-Maros szögből
Kókai - Albert - Kasza Szeged-Szőreg és közigazgatási területének gerinces faunája is tapasztalható problémáik. Az eleve kis létszámú legelő állatállomány tovább csökken (pl. Szárító mellett), illetve a rétek peremén előfordult be- szántás (Külsőtó). A „vízzel" is vannak problémák. Szárazságkor rendszeres a kevéske víz kiszivattyúzása a kevés vizes területről. Más helyeken pedig a termálvíz kiöntésére panaszkodnak. A védett állatok elütése autóval természetesen Szőregen is előfordul, néhányszor fokozottan védett állat is áldozatául esik (pl. réti fülesbagoly), de ez nem gyakoribb, mint az országos átlag. Ennek oka lehet, hogy az egyetlen nagy forgalmú út, a 43-as Szőregen belterületen halad, a többi közigazgatási határon belülre eső útszakasz pedig jóval kisebb forgalmú. Szándékos védett állat mérgezésről vagy lelövésről szerencsére eddig nincs tudomásunk Szőregen (de a környező területeken sajnos igen!). Gyakorlati természetvédelem Ebben a rövidebb fejezetben két témakörről beszélhetünk: az egyik a különböző védelmi eszközök kihelyezése a területen, a másik a terület határain belül végzett országos vagy regionális természetvédelmi monitoring programok működése. Az első témakörben említhetők például a vércse fészkelő ládák kihelyezése, amelyet a kék vércse gyülekező hely felderítése, és a vörös vércse állomány drasztikus csökkenése után kezdtünk el 2012-ben. Jelenleg „határon" belül 6 vércse láda van a Külsőtónál, 11 pedig a Deszki-pusztán, kb. 500 méterre a szőregi határtól, illetve további ládák vannak a közelben Tiszaszigeten. A 2014. évvel bezárólag még nem jártunk sikerrel. Szalakótáknak kihelyezett D odúból 10 van a térségben, ebből 3 szőregi területen. Ez a program már kicsit korábban indult, a szalakótákon kívül a búbos banka és a füles kuvik költésében is reménykednénk (egyelőre csak seregélyköltések voltak). Egyéb madárfajoknak kihelyeztünk 2 macskabagoly és egy kuvikodút is. Énekesmadár odútelep 2002-2005 között a Budzsáki-erdőben működött, azóta csak belterületen van néhány B és C odú. Fecske műfészkek is várnák madárvendégeiket. S hogy ne csak a madarakról beszéljünk: két kisebb denevér odútelepünk is van, az egyik belterületen (5 odú), másik az Iván-kubiknál (2 odú). Az elsőnek említett helyen megtelepedtek a közönséges törpedenevérek (Pipistrellus pipistrellus). S hogy a védelmi eszközök (és nemcsak odúk) sora teljes legyen, a bejelentett vezeték alatti madárpusztulások nyomán az illetékes természetvédelmi szerv további középfeszültségű vezetékszakaszokat szigetelt le szigetelő „papucsokkal". A területen folyó természetvédelmi programok sora is szépen szaporodik az évek során. Időben az első a Mindennapi Madarak Monitoringja (MMM), amely az országos indulástól kezdve folyik Szőregen (a mintaterület átnyúlik Újszentiván területére is). 2014-ben indult az MME MAP felmérés programja, amely az összes fészkelő madárfajra vonatkozik. A gyakoriknál csak a fészkelés tényének megállapítására kell törekedni, a szórványosabb és ritka, továbbá telepesen költő madaraknál pedig a költő párok pontos számát és helyét is fel kell mérni. Ez évben a DS31 10x10 km-es UTM négyzet teljes felmérését elvégeztük, ez Szőreg közigazgatási területének kb. % részét teszi ki, továbbá a DS41 négyzetből is mértünk fel kisebb 2,5x2,5 km-es négyzeteket. Az adatok az Egyesület MAP adatbázisába bekerültek. Nem annyira szívderítő, de természetvédelmi szempontból fontos a Középfeszültségű Oszlopok felmérése (KFO), sajnos találtunk áramütött madarakat, nem üres adatlapok lettek leadva Szőregről. 356
