A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)

TERMÉSZETTUDOMÁNY - Kókai Károly - Albert András - Kasza Ferenc: Szeged-Szőreg és közigazgatási területének gerinces faunája. Adatok a Tisza-Maros szögből

Kókai - Albert - Kasza Szeged-Szőreg és közigazgatási területének gerinces faunája Az Iván-kubik területén Vízimadár Monitoring (VM) vizsgálatokat végzünk, melyeknek ered­ményei megtalálhatók az egyesület internetes adatbázisában (vízimadár adatbázis). 2011 óta végezzük a kékvércse szinkront. Régebbi múltra tekint vissza a sas szinkron prog­ram, amely a kiemelt országos számlálási napon kívül, regionális szinten, októbertől márciusig minden hónap középső hétvégéjén történik. A sas fajokon kívül minden egyéb ritkább/szór- ványosabb ragadozó madár is felmérésre kerül. Összefoglalás A szerzők a Tisza-Maros szög nyugati felén, Szeged városához csatolt, korábban önálló Szőreg és közigazgatási területének gerinces faunáját vizsgálták a lehetőségek szerinti teljesség igényé­vel. A terület 4216 hektár kiterjedésű, jellemző a mezőgazdasági hasznosítású élőhelyek túlsúlya. Az erdők aránya bár kevesebb, de a dél-alföldi térségben jelentősnek mondható. A gyepek mérete nagyon kicsi és elszórt elhelyezkedésű, állandó vizes élőhely igazából csak egy van, egy elhagyott téglagyár területén (Iván-kubik). Védett terület nincs a határokon belül. A szerzők 10 halfajt, 12 kétéltűt, 3 hüllőfajt, 203 madárfajt és 46 emlős fajt, összesen 274 gerinces állatfajt észleltek. A felsorolt fajok kö­zül számottevőbb természetvédelmi értékkel egyes madarak és emlősfajok bírnak. A fészkelő madárfajok közül a fokozottan védettek emelhe­tők ki (pl. bölömbika, vörös gém, gyöngybagoly, kuvik, réti fülesbagoly). A területen nem (nem biztosan) költők közül jelentős gyülekező he­lyei vannak a fekete gólyának, a kékvércsének és a gyurgyalagnak. Fészkeléssel próbálkozhatott a parlagi sas. Országos szinten is figyelemre­méltó a szikipacsirta megtelepedési kísérletei Szőregen és közvetlen környékén. Emlősök közül számottevőbb természetvédelmi értékkel bírnak egyes ragadozók (közönséges vidra, hermelin, molnárgörény) és a szép számú denevér fauna. Köszönetnyilvánítás Elsősorban „madarásztársainknak"szeretnénk köszönetét mondani megfigyelési adataikért, kö­zülük különösen sok adattal járult hozzá e cikk megírásához dr. Tóth Csaba. Információkkal szol­gáltak még: Bakacsi Gábor (KNPI), Barkóczi Csaba, Mészáros Csaba és Paulovics Péter [CSEMETE]. A szőregi lakosok közül munkájuknak, végzettsé­güknek [állattenyésztő, vadász, vízügyi szakember) megfelelően adatokkal segítették munkánkat: Kocsis Miklós, SzendreiJános és id. Tóth Csaba. Két termé­szetfotósnak: Szalai Károlynak és Balla Tihamérnak is köszönjük adatait. A településre vonatkozó szak- irodalom összegyűjtésére sok segítséget kaptunk Iványi Auréltól, aki a vizsgált időszak nagyobb részében Szőreg önkormányzati képviselője volt. 357

Next

/
Oldalképek
Tartalom