A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)

TERMÉSZETTUDOMÁNY - Kókai Károly - Albert András - Kasza Ferenc: Szeged-Szőreg és közigazgatási területének gerinces faunája. Adatok a Tisza-Maros szögből

Kókai - Albert - Kasza Szeged-Szőreg és közigazgatási területének gerinces faunája közei eső részén sikerült megfigyelni egy példá­nyát. Gaskó Béla, Veprik Róbertre hivatkozva, állandó fajként említi a Deszki-pusztán. (Gaskó 2008) Mivel szaporodási időszakban láttuk, és a közvetlen szomszédságban állandó fajnak jelzik, ezért mi is az emlősfauna állandó tagjai közé helyeztük el a molnárgörényt. Ezen felül meg kell még jegyeznünk, hogy a két görényfaj nyomait nem lehet elkülöníteni, márpedig görény nyomokat sokfelé látni a területen. Nyuszt (Martes martes] A kétezres évek közepén Tóth Csaba talált SzőregKübekháza határán egy elpusztult példányt. 2010-2011 telén a Budzsáki-erdő nyugati felén voltak olyan nyomok, melyek a szakirodalom (Faragó 2002) leírása alapján, valószínűleg nyuszt nyomai voltak. Később dr. Tóth Csaba meg is figyelte a nyusztot az említett helyen. 2013 nyár elején a Budzsáki-erdőben (töl­gyesben) egy macskabagoly odúnkat foglalja vagy nyest, vagy nyuszt, a pontos faji szintű meghatározást sajnos még nem lehetett megejteni (ugyanis lódarazsak foglalták el ezt az odút). 2014 februárjában az Iván-kubik területén lévő egyik középfeszültségű villanyoszlop alatt találtunk egy elpusztult (valószínűleg áramütött) példányt. Közönséges vidra (Lutra lutra) Hosszú ideig nem volt adatunk a vidráról Szőreg közigazgatási területén belül. 2010 decemberében az Iván-kubiknál (Téglagyári-tavak) kerültek elő nyomai, később, már tavaszi időszakban a Deszk - Szőreg - Kübekháza főcsatorna partjáról is sikerült előfordulását bizonyítani. Tartós megtelepedése nyilvánvalóan a Szőregen található, csekély méretű vizes élőhelyek állapotától függ. Erős szárazság és az élőhelyek „elszemetesedése” esetén a vidra odébbáll és nem lesz tagja a szőregi faunának. Gímszarvas (Cervus elaphus] A vadászok szerint alkalmanként, magányos vagy kis csoportban kóborló fiatalabb bikák váltanak át a területen (Tóth Csaba személyes közlése). A szerzők 2010 nyár végén a Kisréti- erdőben találták gímszarvasnak, azon belül is bikának nyomát. Dámszarvas (Dama dama] Szőreg területére betelepítéssel került, az erdős területeken annyira jól érezte magát, hogy erős, hasznosítható állománya alakult ki. A kisréti és tálagyi erdők szélén hajnalban és alkonyatkor rendszeresen megfigyelhetők a táplálkozni kiváltó dámszarvasok. Élnek dámok a Szőregi-erdőben is. Természetvédelmi, környezetvé­delmi problémák Az országunkra jellemző károsodások/káro- sítások természetesen Szőregen is jelentkeznek. Az egyik a madarak középfeszültségű vezeté­kektől elszenvedett áramütése. Mind belterületen (fehér gólya, macskabagoly), mind külterületen (fekete gólya, fehér gólya, egerészölyv) előfordul. Több vezetékszakasz már szigetelő papucsokkal ellátott, ittaz elágazások,elosztókszedikáldozataikat. Kimondottan jelentős probléma a szemetelés. Mindenütt, akár egy rossz földúton, ahol autó­val el lehet menni, előfordulhat szemétkupac. A háztartási hulladékon kívül jelentős a me­zőgazdasági (pl. fólia) hulladék is, de kidobott háziállat tetemet is találtunk már. Kimondottan bosszantó, hogy olyan termé- szetvédelmileg értékes helyen is sok szemét van, mint a Budzsáki-erdő széle, amely pedig a legjelentősebb és természet közeli tölgyes a térségben vagy az Iván-kubik tavai, melyek az egyetlen számottevő vizes élőhelyet jelentik a közigazgatási határokon belül. Nem magya­rázza, sőt a probléma nagyságát fokozza, hogy Szőregen nincs hulladékudvar. 2015-re terveznek egyet a volt Palackozó területén. Nehezen felderíthető, és ezért nem ismert a különböző vegyszerek hatása a vizsgált te­rület élővilágára, az intenzív kert- és egyéb mezőgazdasági technikák miatt viszont ez a negatív hatás is feltételezhető. Problémát okoz a növényzet égetése is: 2014 tavaszán például alacsony vízállás mellett, valószínűleg kigazolt növényzet „eltüntetési szándéka" miatt leégett az Iván-kubik gátjainak % része, és helyenként még a tófenék is. A megmaradt kis réteknek megvannak a másutt 355

Next

/
Oldalképek
Tartalom