A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)

TERMÉSZETTUDOMÁNY - Kókai Károly - Albert András - Kasza Ferenc: Szeged-Szőreg és közigazgatási területének gerinces faunája. Adatok a Tisza-Maros szögből

Kókai - Albert - Kasza Szeged-Szőreg és közigazgatási területének gerinces faunája A térségből Tiszaszigettől délre is észleltük a fajt egy szalakóta odúban, még 2002-ben. Továbbá dr. Kasza Ferenc B odúiban a Tisza mentén, Újszeged és Újszentiván közigazgatási határain belül. Földi pocok (Microtus subterraneus) Bár nem védett faj, nagyon kevés a közölt adata a környékről, az emlősatlasz [Bihari et al. 2007) például csak Szegedről jelzi. Ezért közöljük most szőregi adatát: 2012 októberé­ben, Kisréten elhagyott disznóólban gyűjtött gyöngybagoly köpetből 2 pld. [2%). Akörnyezet: gazos parlag, elhagyott épületek, kisebb gyep és szántóföldek szélei. Vöröshátú erdeipocok (Myodes glareolus) Az emlősatlasz [Bihari et al. 2007) egész Csongrád és Dél-Békés megyékből csak egy előfordulási adatot közöl, a Marostól északra. Egyetlen adatunk 1989. szeptemberlO-én a Deszk - Újszeged közigazgatási határon [nincs messze Szőreg északkeleti határa sem) egy elpusztult adultpéldányt találtunk. Mivel a területhatáron belül nem került elő, bár nem „vándorló" hajlamú faj, ez is a nem besorolható státuszúak közé került. Persze ha az erdőkből nagyobb meny- nyiségű macskabagoly [Strix aluco) köpethez jutnánk, akkor lehet, hogy változna az erdei pocok státusza. Sárganyakú erdei egér (Apodemusflavicollis) Az emlősatlasz [Bihari etal. 2007) itt is csak egy adatot jelöl a térképén Csongrád megyéből, a Tisza középső szakasza mellől. A mi adataink 2011 nyarán a Budzsáki-erdőből származnak, élve fogó csapdával sikerült fognunk belőlük, mindig a tölgyes erdő belső részeiről. Az erdő szélén viszont általában közönséges erdei egerek (Apodemus sylvaticus) kerültek elő. Aranysakál (Canis Aureus) 2010-ben a vadászok a Kisréti-erdőben lőttek egyet, tulajdonképpen „véletlenül”. 2005. január 30-án a Kamaratöltésnek (ez választja el Újszőreget Szegedtől) a Tisza felőli végén láttunk egy példányt. 2011-ben és 2012-ben, a legjobbnak tartott időszakban, március első felében sakálhang lejátszásával próbáltunk az esetleg Szőreg területén mozgó és revír tartó állatok nyomára jutni. A 2011-es évben a terület déli felén (Külsőugar) volt néhány bizonytalan „nyaffintás" a hang lejátszása után, de üvöltés nem. 2103-ban azonban egy kifejlett kan és szu­ka aranysakált lőttek szintén Kisréti-erdőben (Márok Tamás személyes közlése), ez alapján a biztos előfordulásúak közé soroltuk a fajt. Nyestkutya (Nyctereutes procyonides) Gaskó Béla figyelte meg, egészen közelről a Tálagyi-erdő mellett. (Gaskó 2008) Más adatról Szőreg közigazgatási területén nincs tudomásunk. A kicsit tágabban vett környéken, a Tisza folyó (Tiszasziget) határ menti részén az egyik szerző (dr. Kasza Ferenc) találta nyomait. A legfrissebb előfordulása Szeged közigazgatási határain belül: szegedi Fertő I. ütem halastavain 2012 májusában Kókai Ákos talált nyomokat. Egyértelműen az al­kalmi előfordulók közé soroltuk be a fajt Szőregen. Hermelin (Mustela erminea) Az emlősatlasz (Bihari et al. 2007) meg­állapítása, miszerint szórványos előfordulású menyétféle, fokozottan érvényes Csongrád megyére. Szeged közigazgatási határain belül egyetlen biztos és évtizedek óta meglévő elő­fordulási helye a Fehér-tó (Csizmazia 1977), (Kókai - Bakacsi 2012). Szőreg közigazgatási területén 2012. január 18-án 1-2 cm-es hótaka­róban, a Deszk - Szőreg - Kübekháza főcsatorna mentén, a Külső-tó területen sikerült a nyomait és szállását is megtalálni a csatorna parton. Az élőhely: csatorna part, magas füves, kes- kenylevelű ezüstfás és szórványos nádas, kifelé kaszáló és parlagföld. 2013-ban dr. Tóth Csaba meg is figyelt herme­lint a Budzsáki-erdő szélén. Ez a megritkult faj mindenképp megérde­melné a fokozottabb figyelmet, és esetleg a vé­dettségi kategória magasabb szintre emelését. A következő időszakban lényeges feladatunk lesz: kedvező körülmények (1-5 cm-es, friss hó) esetén, az összes csatornapart és az Iván-kubik határának „lenyomozása”. Molnárgörény (Mustela eversmanni) 2013. április 28-án, a Külsőtó Deszki-pusztához 354

Next

/
Oldalképek
Tartalom