A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)
TERMÉSZETTUDOMÁNY - Kókai Károly - Albert András - Kasza Ferenc: Szeged-Szőreg és közigazgatási területének gerinces faunája. Adatok a Tisza-Maros szögből
Kókai - Albert - Kasza Szeged-Szőreg és közigazgatási területének gerinces faunája Fehérszélű törpedenevér (Pipistrellus kuhlii] Paulovics Péter 1994. május 13-án az újszegedi Kállay-ligetben fogott egy aduit nőstény fehérszélű törpedenevért. (Paulovics 1998] Mivel ez a park az újszegedi, szőregi határtól csak 200-300 méterre van, és egy észlelésünk nekünk is volt 2012 júliusából Szőreg belterületéről, így bevettük a fajlistánkba, a már említett nem besorolható státuszúak közé. Durvavitorlájú törpedenevér (Pipistrellus nathusii) Az emlősatlasz (Bihari et al. 2007) szerint Kelet-Magyarországon ritkább faj, vagy legalább is ritkábban vizsgált. Mi az Iván-kubiknál (Téglagyári-tavak) találtuk meg, nyáron és esetleges vonulási időszakában, szeptemberben is előfordult. A másik vízhez kötődő fajnál, a vízi denevérnél [Myotis daubentoni) kisebb számban észleltük. E két faj miatt helyeztünk el mesterséges denevér odvakat közvetlenül a tavak partján, 2012 tavaszán. Tavi denevér (Myotis dascyneme) 2011. április 20-án Úszegedről, a Holt-Maros tájékáról került elő egy sérült példány. 2014 májusában alkonyatkor vadászó tavi denevéreket is sikerült azonosítani ugyanitt. A Holt-Maros a folyó- nak egy régi holtága, amely kikotorva és rendezve jelenleg pihenési célokatszolgál. Újszeged középső részén kanyarog végig egészen Újszőreg határáig (kb. 100-150 méter). A tavi denevér előfordulási adatának Szőreghez való közelsége és e denevérfaj jelentős napi mozgásának (10 km felett is) távolsága miatt került be az emlős faunalistába, a bevezető részben már említett nem besorolható státuszúak közé. A fokozottan védett tavi denevér mindenképp „megérdemelné” kiterjedt és alapos vizsgálatok végzését az egész térségben. Vízi denevér (Myotis daubentoni) Ez a denevér faj is valószínűleg jóval gyakoribb a Dél-Alföldön, mint ahány publikált előfordulási adata van. Az Iván-Kubiknál él a vizsgált területünkön az állomány nagyobb része. A tavi denevérnél emlegetett, és Szőreg határáig tartó Holt-Maros mentén még nagyobb számban lehet észlelni. Érdekes, hogy mindkét helyen nagyobb létszámú rőt koraidenevérrel [Nyctalus noctula) láttuk együtt, a vízi denevérek közelebb a víztükörhöz repkedtek, a korai denevérek meg valamivel magasabban felettük. Közönséges denevér/Hegyesorrú denevér (Myotis myotis/ Myotis oxygnathus) Ezt a két közeli rokon fajt csak kézben tartva lehet biztosan elkülöníteni, amire nekünk nem volt lehetőségünk. Már 2012 nyarán felmerült, hogy a szőregi római katolikus templomból néhány úgynevezett „nagy Myotis" denevér jár ki táplálkozni. 2013 júliusában sikerült az előző évi megfigyelést pontosítani hangdetektor segítségével, de az alkonyati közvetlen megfigyelés is elég egyértelmű volt. Kirepülés után ugyanis 2-3 nagy testű denevér vadászott, szó szerint a templomdombon. Le-lecsaptak a fű közé táplálékukért, meglehetősen „bizalmasan” viselkedve, közelről megfigyelhetők voltak. Ugyanekkor néhány, tőlük jól elkülöníthető közönséges késeidenevér [Eptesicusserotinus) is megjelent. Szeptember elején már csak késeidenevérek vadásztak a területen. A szakirodalom sajnos megosztott abban a kérdésben, hogy a két nagy Myotis faj közül melyik húzódik le az Alföld középső és déli részére is. Azt sem tudjuk még biztosan, hogy van-e kisebb kolóniájuk vagy néhány rendszeresen megjelenő hím példányról van-e szó? Mindenesetre e két faj bármelyikének jelenlétét természetvédelmi szempontból jelentősnek kell értékelnünk. 2014-ben ismét észleltük, minimum 4-5 példányát, a templomtorony nyugati feléről szoktak kirepülni, az ablak spalettáján keresztül. Mogyorós pele (Muscardinus avellanarius) Szőreg közigazgatási területén elterjedtnek mondható ez az érdekes életmódú és védett rágcsálónk. A nagyobb erdők széléről, illetve azokhoz közeli területekről származnak az adatai. így gyöngybagoly [Tyto alba) köpetből a Kisréti-erdő mellől (és nagyon közel a kübek- házi Rábéi-erdőhöz), mesterséges B odúból a szőregi temetőnél (Budzsáki-erdőhöz közel), és a Szőregi-erdő keleti széléről egy garázsba behúzódott példány (Kocsis Miklós személyes közlése). Erdőtől távoli előfordulása 2012-2013 telén az Iván-kubik nyugati partján, egyik mesterséges denevér odúnkban telelt át egy példány. 353
