A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)
TERMÉSZETTUDOMÁNY - Kókai Károly - Albert András - Kasza Ferenc: Szeged-Szőreg és közigazgatási területének gerinces faunája. Adatok a Tisza-Maros szögből
Kókai - Albert - Kasza Szeged-Szőreg és közigazgatási területének gerinces faunája a község földjeinek 93%-a szántó. Ugyanakkor a rét és legelő az 1865-ös 22%-ról 1913-ra 4,5%- ra csökkent! Élőhelyek Durva közelítéssel 5 fő élőhely típust lehet elkülöníteni: 1. mezőgazdasági területek, 2. erdők, fás területek, 3. gyepek, kaszálók, 4. vizes élőhelyek, 5 lakott területek. 1. Mezőgazdasági területek Szőreg közvetlen környékén sok helyen kispar- cellás művelést folytatnak, ennek jó része a híres rózsatermesztés, de gyümölcsfák és szántóföldi növények is vannak. A község földjeinek nagyobb (minimum %) részén nagytáblás szántóföldi kultúrák jellemzők: búza, kukorica, napraforgó, árpa, repce, kevés lucerna stb. Egyes szélsőséges időjárású években (pl. 2010 ősze, 2011 tavasza) parlagon maradt némely szántóföld, bár ez történt az átlagosnak nevezhető 2014-es évben is. Mindenesetre a jó termőadottságú löszös talaj miatt nagyon magas a termesztett kultúrnövények aránya a gyepekkel, erdőkkel szemben. 2. Erdők, fás területek A hetvenes-nyolcvanas évektől kezdve megnőtt az erdők aránya. Szőreg a környező településekkel és tágabb környezetével, Csongrád megyével szemben jól erdősültnek vehető. Öt nagyobb erdőfoltja: a Tálagyi erdő (134 ha), a Szőregi erdő (87 ha), a Budzsáki erdő (72,47 ha), a Kisréti erdő (72 ha) és a Deszki-puszta Szőreg területére eső erdősávja (60 ha). (Gaskó 2008) Közepes méretű „erdőcskék”, erdősávok a Szőreg és Újszentiván közötti erdő, a Schaffer-tanyára vivő út menti erdősáv és a természetvédelmi, esztétikai szempontból is az egyik legértékesebb: a régi temesvári vasúti töltés tölgyese. A nagyobb erdők közül „természet közelibb” a Budzsáki erdő, melynek jelentős része egy sziki tölgyesnek felel meg, szikesedő tisztásokkal tagoltan. Ezt az erdőt egy hajdani legelőre telepítették. A Szőregi erdő nagyobb fűz-nyár ligeterdő képét mutatja, magas kórós társulásos rétekkel. A Tálagyi és Kisréti erdő - bár jelentős tölgyes részt tartalmaznak -, mesterségesebb benyomást kelt, sok bennük az amerikai kőris és a mezei juhar. 3. Gyepek, kaszálók A környék legjelentősebb szikes jellegű gyepe a Deszki-puszta, ennek azonban csak a délnyugati sávja tartozik Szőreghez, 20 ha-nál semmiképp sem nagyobb rész. Mindenesetre ez a rét a legváltozatosabb, legtermészetesebb növénytársulású a térségben. 10 ha-nál nem nagyobb, szőregi viszonylatban „közepesnek" mondható a község határában, a Kübekházára vivő út mentén balra lévő „vetett” kaszáló, és ettől északkeletre a vasúti sín melletti rét. Kisebb, 1-2 ha-os gyep több is van: pl. a Budzsáki erdő tisztásai és az Újszőreg peremén lévő szikes gyepek. Hasonló a Szőreg és Kübekháza közt félúton lévő, volt birkalegelő. Háziállatokkal történő legeltetés már csak két helyen van, a Deszki-puszta szélén ló (Deszkhez tartozó részén marha, juh és kecske is) és Szőreg határában juh legel. A többi füves területet kaszálják, vagy még az sem történik velük. 4. Vizes területek Az állandóan, és az évnek legalább a felében víz alatt álló területeket soroljuk ide. Arányuk Szőreg területének nagyon kis részét (1% alatt) képezik. Legjelentősebb az Iván-kubik (a szőregi téglagyári-tavak, ahol a kitermeléssel már rég felhagytak). A „tórendszer" 7 kisebb, szabályos téglalap alakú tavacskából áll. Összterületük nem haladja meg a 4 ha-t. E mesterségesen kialakított tavacskák mellett, északról egy időszakos vizes lapos is található, növényzettel teljesen benőve. Nagy szárazságok idején, pl. 2007-ben a tavak többsége kiszáradt, kivéve két nagyobbat, az északkeleti és déli tóegységet. E kettőben egyébként jellemző a nyílt víz. A többi tavacska inkább nádas, gyékényes, növényzettel nagyobbrészt fedett terület. Csapadékos időszakban, pl. 2011 elején a tavacskákat elválasztó gátak is víz alá kerültek. A terület legnagyobb problémája az illegális hulladék lerakás, de még így is ez Szőreg egyik legértékesebb élőhelye. A területen az utóbbi két évben végzett megfigyelések adatai 341
