A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)
TERMÉSZETTUDOMÁNY - Kókai Károly - Albert András - Kasza Ferenc: Szeged-Szőreg és közigazgatási területének gerinces faunája. Adatok a Tisza-Maros szögből
Kókai - Albert - Kasza Szeged-Szőreg és közigazgatási területének gerinces faunája hozzáférhetők a „vízi madár adatbázisban” [http:// vizimadaradatbazis.mme.hu/areas/showlist]. Másik fontos, állandó vizű terület a Deszk - Szőreg - Kübekháza főcsatorna és néhány oldalága. Kánikulai hetekben némely szakaszán nagyon alacsony, de azért állandó a vízborítás. Kotrással próbáltak ezen segíteni, de így a csatornának és partjának élővilága komoly károsodást szenvedett. Legszebb és legértékesebb részei a Szőregi erdőn átvezető, és a Kübekháza felé forduló utat követő ligetes, fákkal, bokrosokkal és gyepekkel határolt szakasz. Kicsi, időszakos vízborítású lapos több is van, pl. a Budzsáki-erdő mellett, a Deszki-puszta szélén, a Szőregi legelőn. Ezek a vizes élőhelyek elsősorban a kétéltűek szempontjából jelentősek. Mesterséges tavacskák a külterületen: pl. horgásztó a község déli határán vagy tavacskák Cserőkén. Árkok főleg a műutak és a jelentősebb dűlőutak mentén vannak, de ezek, mivel az év nagyobb részében szárazak, ki is esnek ebből a kategóriából. 5. Belterület, lakott területek Szőreg összességében megmaradt falusias jellegű településnek, egy-, esetleg kétszintes házakkal és néhány kisebb ipari jellegű telephellyel (Palackozó, Paprika üzem]. Jellemzően a házakhoz tartozó telkek nagyméretűek (1000-2000 négyzetméter], rajtuk nemcsak a hagyományos kertészkedés, hanem még szántóföldi, kisparcellás növénytermesztés is folyik. Sok az ültetett fa, köztük magas az örökzöldek aránya, főleg a fenyőké. A másik említésre méltó fafaj: a diófa. Nem csak a kertekben van sok idős példány, de helyenként az utcákon fasorokat is alkot. Sok a mesterséges kis tó, az 1-2 négyzetméterestől az 50-100-ig, ezek már nem csak a kétéltűeknek, hanem a vízimadaraknak is élőhelyet jelentenek. Tanya viszonylag kevesebb van Csongrád megye homokháti térségéhez képest, azok is zömmel a község belterületéhez közel helyezkednek el. Van néhány, még használt mezőgazdasági telephely (Tisza-Maros szög Agrár Zrt. és magáncégek tulajdonában], A használaton kívüli emberi létesítmények még fontosabbak az élővilág szempontjából. így pl. két elhagyott sertésistálló vagy a lakatlan Szőregi Téglagyár. Anyag és módszer A madarak, kétéltűek, hüllők feltérképezésének legáltalánosabb módszere ma is a közvetlen megfigyelés, illetve az állathangok detektálása. A szerzők Szőreg területén több országosan futó programban is végeztek megfigyeléseket, így a Mindennapi Madarak Monitoringja, MAP fölmérés, Sas Szinkron, Kék vércse Szinkron, Középfeszültségű Oszlopok Felmérése, Országos Kétéltű- és Hüllő Térképezés keretében. Ezen felül a mindennapokban, mint helyi lakosok, az észlelt érdekesebb előfordulási adatokat is feljegyeztük. Erre csak egy példa: a 203 megfigyelt madárfajból 133 kert listán is (vagy csak azon!] szerepel. A halaknál kishal merítős hálós módszert is használtunk, a horgászok zsákmányának átnézése, és a ritkább közvetlen megfigyelés mellett. Legspeciálisabb módszereketaz emlősök vizsgálata igényelt. A közvetlen megfigyelés mellett a nyomok keresése jóval nagyobb jelentőséggel bírt. A kisemlősök kimutatásának legjelentősebb módszere a táplálék generalista baglyok köpe- telemzése. Gyöngybagoly [Tyto alba] köpetet tudtunk vizsgálni két helyről: Kisrét, elhagyott disznóól padlásán és Szőreg belterületén, saját ház padlásán. Kuvik (Athene noctua] táplálékát (bár néhány köpet előkerült több helyről is] az elhagyott Téglagyár területéről származó köpetekből vizsgáltuk. Kisszámú (10-12] kisemlős élvefogó csapdát is alkalmaztunk, melyeknek különösen pl. az erdei egér nemzetség (Apodemus] faji szintig történő határozásában volt nagy jelentőségük. Denevérek határozására az alkonyati és hajnali megfigyeléseken kívül BAT-5 denevér hangdetektort használtunk. Egyes emlősöknél, pl. aranysakál [Canisaureus), vagy madaraknál (a guvatfélék és a baglyok] az adott faj hangját lejátszó CD-s és kazettás magnót is bevetettünk. Néhány, de elég fontos és érdekes adat, dr. Kókai Károlyhoz, mint állatorvoshoz bevitt sérült vadállatok (madár és emlős is] megtalálási helyének kiderítéséből ered. 342
