A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)
MŰVÉSZETTÖRTÉNET - Nátyi Róbert: A Napbaöltözött Asszony, mint Patrona Hungáriáé a magyar szent királyokkal az esztergomi misekönyvben
Nátyi Róbert A Napbaöltözött Asszony, mint Patrona Hungáriáé ... 2. kép Az esztergomi metszeten a művész additív módon járt el, amikor az Immaculata ábrázolást összeolvasztotta az Árpád-házi szentek csoportjával. Ugyanez a technikai megoldás két másik - hasonló tartalmú - emlék esetében mégszembeötlőbb módon jelentkezik. Az egyik, az 1511-es zágrábi misekönyv fametszete.6 (2. kép] Itt a metsző egy a korabeli velencei festészet megoldásaira emlékeztető, Sacra Conversatione típus mintájára rendezte el a jelenetet. A Bellini-műhely Madonnáira emlékeztető, reneszánsz kőtrónuson ülő Máriát két oldalról veszik körül az árpád-házi királyok, azonosításukat a vállukon elhelyezett felírat is, megkönnyíti. Zágrábban a magyar szentkirályoknak egyébként számottevő kultusza alakult ki a középkor folyamán. A XVI. század elejéről az érseki palota gyűjteményében látható az a Gian Francesco da Tolmezzonak attribuált oltárkép, melyen a kereszt tövében megjelennek a magyar szentkirályok. (Poszler 2000,183-184 és 4. kép; Mikó 1997,134] Mikó Árpád hívta föl a kutatás figyelmét arra, hogy az esztergomi grafikán a szentkirályokkülön nyomódúcra készültek, külön helyezték be őket a metszetbe, tehát ebben az esetben a megrendelő igényeinekmegfelelőenlehetettakompozíciótalakí- tani. A zágrábi egyházmegye szoros velencei kapcsolatai magyarázhatják, hogy itt a Patrona Hungáriáé, még nem a Napbaöltözött Asszony ikonográfiái típusaként, hanem Trónoló Madonnaként jelenik meg. [Mikó 1997,134] A másikemlékszorosabb szálakkal kapcsolódik elemzett képünkhöz, hiszen a Missale Strigoniense 1514-es kiadásában7 található [3. kép). A fametszet ugyan témájában eltér az általunk vizsgáktól, hiszen az egy Arma Christi ábrázolás, de a reneszánsz kapuzat lunettájában a három szent király jelenik meg. Az esztergomi egyházmegye a misekönyvet Johannes Winterburger bécsi nyomdájától rendelte meg 1508-ban. A nyomdász a kompozíciót eredetileg egy Passauban 1507-ben megjelent misekönyvben szerepeltette, ahol a felső részben a város védőszentje Szent István protomártír két másik püspök szent társaságában reprezentált. A magyar misekönyv számára a felső rész nyomódúcát kicserélték, és erre a helyre a magyar szentek kerültek. (Mikó 1997, 133-144) Az 1501-es misszálé címlapját (föl. Ír) csak a főcím díszíti, a lap hátoldalán jelenik meg a Patrona Hungáriáé a három szent király alakjától kísérve. A képmezőt felül és kétoldalt - a lap tetején összefonódó - gótikus i ndafonat keretezi. Fönt a holdsarlón lebegő, csillagos dicsfénnyel, királynői koronával ékesített, sugárkoszorúval övezett Madonna jelenik meg, ölében a jobb kezét áldásra emelő gyermek Jézussal. Az alsó sávban áll a három Árpád-házi király. Jobbra áll Szent István király páncélos, balkezében jogart tartó, palástos alakja, középütt a hasonlóan páncélba öltözött Szent László, kezében a bárddal, balról Szent Imre helyezkedik el, hosszú, földig érő 6 Missale secundum chorum et rubricam almi episcopatus Zagrabiensis Ecclesiae. Venezia, 1501, Petrus Liechtenstein pro Johanne Muer. Győr, Székesegyházi Könyvtár, jelz.: R.V.35 7 Missale Strigoniense. Wien, 1514, Johannes Winterburger, Matthias Milcher bibliopola Budensis. Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Régi Nyomtatványok Tára, jelz.: App. H. 103. 332
