A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)
MŰVÉSZETTÖRTÉNET - Nátyi Róbert: A Napbaöltözött Asszony, mint Patrona Hungáriáé a magyar szent királyokkal az esztergomi misekönyvben
Nátyi Róbert A Napbaöltözött Asszony, mint Patrona Hungáriáé... jelentést tulajdonítja:” Máriával együtt védik az országot Magyarország szentjei is, s mindaddig, amíg őket tisztelték és becsülték az ország lakói, addig a régi magyar királyok mindig győzelmet arattak a pogányok fölött. Ám amióta a protestantizmus térhódításával Mária és a (magyar] szentek tisztelete lehanyatlott, Magyarország nem tudott többé a töröknek ellentállni. De térjenek a protestánsok újra Mária s a szentek tiszteletére, azaz váljanak katolikussá, s akkor Mária segítségével újra diadalmaskodhatnak a törökön”. (Galavics 1986, 73) Tulajdonképpen ez tudatos képi programként először a győri jezsuita templom magyar szentek kápolnájának oltárán (1642) jelentkezett. Az ismeretlen festő a magyarországi közönség előtt ismert különböző elemeket: a pénzeken, misepalástokon, templomi és hadi zászlókon, pajzsokon illetve a könyvnyomtatásból ismert előképeket, egységes koncepcióba olvasztotta össze. Galavics Géza szerint egyetlen alkotáson létrehozván így, a hazai ellenreformáció Patrona Hungáriáé gondolatának valamennyi szempontját. (Galavics 1986, 73) Az esztergomi misekönyv ábrázolása tehát már csak azért is figyelmet érdemel, mert itt történik meg jelenlegi ismereteink szerint először a magyar szentkirályok és a Napbaöltözött Asszony egyetlen képen való közös szerepeltetése, így egy több évszázados ábrázolási hagyomány egyik nyitódarabjaként tekinthetünk rá. Voltaképpen, a barokkban kialakult Regnum Marianum eszmekor korai előfutárát ismerhetjük fel benne. Természetesen a fametszet készítésének időpontjában, a fenti bekezdésben taglalt ellen- reformációs propaganda szereppel még nem azonosíthatjuka képet. Ezt majd csak a következő évtizedek európai és hazai eseményei teszik indokolttá. De az ábrázolás tematikai komplexitását jól tükrözi, hogy a készülésének idején még tisztán politikai, államjogi, illetve az egyre inkább reálissá váló török veszélyt figyelembe véve, védelmi funkciót betöltő képtípus, milyen könnyedén válhatott az összes addigi szerepét megőrizve még a katolikus hit védelmének is hatásos eszközévé. A fenti gondolatmenet kiváló illusztrációjául szolgál az, az ismeretlen metsző által 1600 körül készített rézmetszet, melyen a Patrona Hungáriáé négy Árpád-házi szenttel jelenik meg. Szilárdfy Zoltán mutatott rá, hogy a metszet a Regnum Marianum barokk gondolatkör egyik korai megfogalmazása, illetve hívta föl a kutatás figyelmét, hogy ez a metszet a Jacques Sacon-féle grafika tematikai és kompozicionális elődjének tekinthető.4 Az előzőekből logikusan következik, hogy közvetlen grafikai vagy festmény előképét, a misekönyvben megjelent kompozíciónak nem ismerjük. Más technikával készült műalkotásokon, például miseruhák hátlapjának hímzett keresztjein, viszont ismerünk az említett korszakból olyan ábrázolásokat ahol a Madonna az árpád-házi királyokkal, együtt szerepel (például az Iparművészeti Múzeum egyik 1480-90 körül készült miseruháján).5 * Az esetleges ikonográfiái forrás megleléséhez egészen az Anjouk koráig kell visszanyúlnunk. Erzsébet királyné római zarándoklata alkalmából a Szent Péter-bazilika főoltárának adományozott, egy a menzára antependiumként felfüggeszthető dossale-t. (Karácsonyi 1893, 59) Ezt a textíliát kilenc kép díszítette: középen Mária, Magyarország Nagyasszonya állt, jobbra mellette Szent Pál, Szent István magyar király, Szent Imre herceg és Anjou Lajos, balra pedig Szent Péter, Szent László, Magyarországi Szent Erzsébet és Boldog Margit magyar királylány helyezkedtek el. Ez a kárpit - s még valószínűleg számos, más rokon darab - tehát, attól függetlenül, hogy nyilvánvalóan az Anjouk dinasztikus politikáját is szolgálta, ikonográfiái forrása lehetett az általunk vizsgált képtémának. Mátyás uralkodói reprezentációjában a három Árpád-házi királynak is fontos szerep jutott. 1464. évi kettős felségpecsétjén, az uralkodói trónus hátfalának fülkéiben látható alakjuk. Ez a pecsét Mátyás uralkodásának a végéig használatban volt, így igen fontos szerepe lehetet a magyarországi művészetben, mint ikonográfiái előképnek. Kerny Terézia véleménye szerint a szárnyasoltár-művészetben érvényesülhetett leginkább a pecsét hatása. (Kerny 2008, 397) 4 Szilárdfy 1984., 28. kép leírás. Újabban : Szilárdfy 2006, 201-213.i.h., 202. 5 A darab a hagyomány szerint a felkai római katolikus plébániatemplomból származik. Ltsz.: 7390 331
