A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)
A SOKOLDALÚ MÓRA... EMLÉKÜLÉS MÓRA FERENC TISZTELETÉRE - Csizmadia Edit: A feminista Móra. Móra Ferenc és a feministák kapcsolata sajtócikkek tükrében (1908-1928)
Csizmadia Edit A feminista Móra „hagyaték-publicisztikának" is nevezhetjük, amelyben lányának fogalmazza meg a tanító-nevelő értékeket. A testamentum Pankának szól, az intelmek minden nőnek. A Szegedi Feministák Egyesülete 1914-es megalakulása után aktív munkát folytat, bekapcsolódik a város életébe ismeretterjesztő előadásokkal, pályaválasztási tanácsadással, tanfolyamok szervezésével. Alapvetően a női egyenjogúsítás és a női munka védelme állt az egyesület tevékenységének középpontjában, de a száz évvel ezelőtt kitört Nagy Háború ezt az elképzelést átírja. 1914 nyarán kirobbant első világháború gyökeresen változtatta meg a politikát, a hétköznapokat, a világról alkotott képet. A feministák nagyon gyorsan reagáltak ezekre a változásokra, és elméleti bölcselkedés helyett gyakorlati segítséggel szolgáltaka férjeiketkereső asszonyoknak, a gyermekeiket eltartani alig tudó anyáknak, a munkavállaló nőknek. Az egyesület kiépítette Szegeden teljes tevékenységi körét. 1915-ben szaktanfolyamokat hirdettek, ahol kereskedelmi levelezést tanulhattak, ezt a tevékenységüket a Lloyd társulat és az iparkamara is támogatta. Foglalkoztató műhelyt, varrodát üzemeltettek, ahol közel kétszáz asszonynak adtak munkát. Azoknak az anyáknak, akik gyermekeik miatt nem tudtak munkát vállalni, otthonukban végezhető munkalehetőséget biztosítottak. Előbb kórházaknak szánt ágyneműt, fehérneműt javítottak, majd a tél beálltával katonai meleg ruhaneműt készítettek. (Haskötőt, térdmelegítőt, hósapkát.) A feministák anya- és gyermekvédelmi, nőtisztviselői szakosztállyal működtek, ezek a bizottságok külön-külön feladatokat tűztek ki célul a háború által okozottveszteségekenyhítésére. Nagy emberszeretettel láttak munkához: háborús anyavédelemmel, napközi otthonok szervezésével, nőtisztviselők képzésével, adományok gyűjtésével, kenyérkereső asszonyok támogatásával igyekeztek a világégés sebeit orvosolni. Móra Turcsányi Imrénéhez 1915. április 23-án kelt levele, amelyet Móra Ferenc levelezéséből ismerünk, fontos adattal szolgál az író a feminista egyesületben tartott első előadásával kapcsolatban. Ebben a rövid levélben Turcsányiné felkérésére reagál: „Drága Nagyságos Asszonyom, feleségem csak ma adja tudtomra szives üzenetét. Bocsánatot kérek hallgatásomért: én azt hittem, Engelné nagyságos asszony révén már tudomást méltóztatottvenni elhatározásomról. Amennyiben az említett vis major nem fog akadályozni, rendelkezésre állok a feminista egyesületnek a kívánt előadással, a minek, ugy-e címét, se tárgyát nem muszáj még tudni? Asszonyomnak őszinte tisztelettel kezét csókolja: Móra Ferenc"19 Hogy Turcsányiné üzenete mit tartalmazhatott, nem tudjuk, de valószínűleg abban kéri fel egy előadás megtartására. Ne felejtsük el az öt évvel ezelőtti- Az asszonyok dolga- cikk körüli pengeváltásukat, most érkezett el tehát az idő, hogy közös nevezőt találva együttműködjenek. Ekkor már 1913 óta Móra a Napló főszerkesztője. 1915. május 9-én a Szegedi Napló híradást közöl, miszerint délután 4 órakor a Kereskedelmi és iparkamara gyűléstermében a feministák évi renden közgyűlésén az elnöki megnyitó után Móra Ferenc Asszonyfejek címmel előadásttart. Sajnos az előadás szövege nincs meg. A Szegedi Naplónak és a Szegedi Feministák Egyesületének több kapcsolódási pontja is felfedezhető. Levéltári iratok bizonysága szerint, hogy a Szegedi Napló fejléces papírján adta be kérelmét 1915-ben Engel Lajosné és dr. Turcsányi Imréné egy tervezett jótékonysági színházi előadás megszervezésének támogatást kérve Szeged város tanácsához.20 1916 - Móra Ferenc választmányi tag 1916. május 2-án tudósít a Szegedi Napló a feministák közgyűléséről, amelyre Glücklich Vilmát a Budapesti Feminista Egyesület ügyvezetőjét is meghívták. Turcsányiné beszámolójában felsorolta a szegedi egyesület szociális akcióit, amelyeket a háború okozta károk enyhítésére indítottak. A háborús munkák közül kiemelte a varróműhely és a munkaközvetítő működésének jelentőségét, a gyakorlati tanácsadót, ahol a szerencsétlen asszonyok ügyes-bajos 19 Móra Ferenc levelezéséből. Szerk. Kőhegyi Mihály, Lengyel András. Kecskemét, 1979, 44-45. 20 CsmL, SZV iratai, 2782/1915 299
