A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)
A SOKOLDALÚ MÓRA... EMLÉKÜLÉS MÓRA FERENC TISZTELETÉRE - Csizmadia Edit: A feminista Móra. Móra Ferenc és a feministák kapcsolata sajtócikkek tükrében (1908-1928)
Csizmadia Edit A feminista Móra dolgaival foglalkoztak és segítették a harctéren lévő katonák hozzátartozóinak levelezését, kérvények írását, ingyen tej- mozgalmukat a téli hónapokban éhező iskolás gyerekek számára, analfabéta tanfolyamokat indítottak írástudatlan asszonyoknak. Ezen a választmányi ülésen láthatjuk Móra nevét az újonnan megválasztott választmányi tagok között.21 1917 - Asszonyok joga A Délmagyarország 1917. november 13-i számában részletesen tudósít a szegedi feministák választójogi gyűléséről, ahol üdvözölték az orosz forradalom asszonyait. A városháza közgyűlési termében tartott választmányi gyűlésen a nagyszámú és előkelő közönség előtt a nők választójogáról beszéltek előadók, köztük Móra Ferenc is. „Móra Ferenc azzal kezdte, hogy bár nem politikus és nem szereti a politikai mozgalmak mai formáját, a nők jogaiért mégis síkra száll, mert ennek a fontossága messze túlszárnyalja a napi politika aktualitását." Szinte minden írásában, cikkében kiemeli, hogy kívülállóként van jelen vagy alkot véleményt. Ez igaz a feminizmus kérdéseire éppúgy, mint a politikai vitákra. Ez az „outsider" elhatárolódás, a „civil" nézőpont hangsúlyozása végigvonul feminista írásain. Fontos megjegyezni, hogy Magyarországon ekkor a férfiakra sem terjedt ki az általános választójog. Az első világháború idején élénk vita volt a parlamentben a választójog tárgykörében. Vázsonyi választójogért felelős miniszter 1917. december 21-én előterjesztett törvényjavaslata- először a magyar történelemben- a nőkre is kiterjesztette volna a képviselőválasztói jogot, azonban a Ház választójogi különbizottsága ezt nem támogatta. Az előadók névsora jelzi, nem szokványos gyűlés a november 11-i. Beszédet mondott Mórán kívül Turcsányiné, szegedi elnök, Berger Vilma, Dr. Erdélyi Jenőné, titkár és kiemelten Dr. Dienes Valéria, a központi kiküldött. Az ő beszédéből hosszasan idéz a tudósító: „A nőknek épen az asszony iságuk érzése az, amely gyakran elhomályosítja logikájukat, de predesztinálja arra, hogy az állam ügyeiben 21 SzN, 1916. máj. 2.,4. a tisztán rideg logikával és ésszel dolgozóférfit kiegészítsék. Egyik nem sem képezhet egyedül egy tökéletes embert, mert a kétféle léleknek ki kell egyenlítődni. A csak férfi uralom ugyanolyan csődhöz vezetett, mintamilyenre vezetne a tisztán női uralom." - fejezte be érvelését. Dr. Erdélyi Jenőné bejelenti, hogy a kormány választójogi demokratikus reformra készül, amely nélkülözhetetlennek tartja a nők politikai érvényesülését, ám aggodalmát fejezte ki, hogy az aktív választójog bizonyos cenzusokhoz lesz kötve. Ebben a felfokozott politikai hangulatban- ahol karnyújtásnyira látszik a feministák egyik fő céljának, a választójog elnyerése-, születik meg az Asszonyok jog a, Móra egyetlen vezércikke a témában, és jelenik meg 1917. november 13-án a Szegedi Napló ban. A cikk jól tükrözi, hogy a szöveg előadásra szánt szónoki beszéd. Felépítésében jól elkülöníthető a tények közlése, majd az érzelmi ráhatást biztosító eszközök sora. A bevezetést követően, amiben kihangsúlyozza nem politikus voltát, majd az elbeszélést az emberiség fejlődéstörténetével indítja és témafelvetés a női választójog sürgető kérdéséről folytatja: „a feminizmus tekintetében az emberi értelem még mindig barlanglakó, legföljebb barlangja széléig merészkedik. [...] és ismerje el, minden logikai következményével együtt, hogy a nő lelke éppen annyit érő, és éppen olyan szabad emberi lélek, mint a férfié. Tulajdonképpen szégyellnivaló, hogy erről még beszélni, és ezért még harcolni kell..." Lélekről beszél tehát, ami nemtelen és egyenlő, majd párhuzamot von az írók és a politikusok között, akiknek fontosabb, hogy ma mit mond róluk egy kádárlegény, minthogy mit fog róla gondolni egy történetfilozófus száz év múlva. Érvelését így összegzi: „rettenetesen súlyos érveknek egész arzenálisa rendelkezésre áll. Egyikkel sem akarok előhozakodni, de valamennyit belenyalábolom egy mondatba: az élet követeli a maga jogát. [...] Eddig ha a férfi azt kérdezte, »mit akarsz itt?«, a nő azt felelte: »részt akarok venni a jogodban« - ma azt feleli: »a jogomat akarom«. A bizonyításhoz érve két jogforrást nevez meg: a munkát és a szenvedést, mindkettőtszentneknevezi, mert belőle születnek a forradalmak. A Nagy Háború harmadik évében járunk, egy héttel az orosz forradalom kitörése 300
