A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)
A SOKOLDALÚ MÓRA... EMLÉKÜLÉS MÓRA FERENC TISZTELETÉRE - Csizmadia Edit: A feminista Móra. Móra Ferenc és a feministák kapcsolata sajtócikkek tükrében (1908-1928)
Csizmadia Edit A feminista Móra egyéb. Az igazság az, hogy komolyan csak egyet akarunk: élvezni az életet s ezért gyötrelem az egész életünk. S ez a rendszer, a mely elpusztít bennünket anyagilag és erkölcsileg, ez fogja majd igazán egyenlősíteni a férfit a nővel. Egészen egyenlők leszünk majd - odalent, a lejtő alján."6 Néhány hónap telik csak el, és Móra ismét tollat ragad. Kedvelt rovatában a Máról-holnapra hasábjain Az első magyarfeministák címmel már Csipke aláírással jelentkezett. Az előző januári cikk után már nem is meglepő felütéssel kezd: „A magyar feministáklapjának- ha van értelme, ha nincs - igen csak minden cikkét elolvasom. Rám nézve bizonyosan van értelme ennek a passziónak: a feminizmus ellen a legtöbb érvet még feminista cikkekben találtam."- állapítja meg, bizonyságául, hogy folyamatosan foglalkoztatta a téma, még ha szkeptikus is. Majd így folytatja: „Olvasok az elébb is valami mérges kis írást a magyar ugar ellen (nekik is ugar már), a mit most szántogat először a nőkérdés ekéje, - dicsértessenek érte a szántóvetők, az ugartörők. Ez a nem éppen új trópus nem az enyém, hanem az érdemes szerzőé, ellenben nekem az a megjegyzésem van, hogy ez az állítás határozottan feminista jellegű. Elhamarkodott és tudatlan." Az erős kijelentés, sommás minősítés után viszont hosszasan taglalja, hogy Magyarországon hamarabb akadt szószólója a nőemancipációnak, mint Franciaországban és egy rövid magyar feminizmustörténetet vázol fel előttünk Bárány Péter 1790-es „A magyar anyáknak alázatos kérések" röpiratától kezdve. Második feministának nevezi Pálóczi Horváth Ádámot, aki azt remélte a nők közügyekben való részvételétől, hogy a férfiak szégyellnének asz- szonyok előtt illetlen és durva beszédeket tartani és a „kicsinosított elméjű” asszonyok kitűnően fogják nevelni a gyermekeiket. Móra csalódottan fűzi hozzá, hogy nem tudhatta akkor még szegény poétalelkű Horváth Ádám, hogy arra fogják használni a „nagy műveltségüket", hogy ne legyenek gyerekeik. A cikk zárásában újabb határozott és éles kijelentést tesz: „Én nem vagyok feminista, én a világtól elmaradt naiv és tudatlan filiszter vagyok, s így nincs jogom Gillmann Perkins-szel jól fejlett tejelő állatnak mondani a nőt.”7 6 Az első magyar feministák. SzN, 1908. máj. 10. 7 Gilman, Charlotte Perkins (1860-1935) amerikai Ugar és utópia - Ady lírájának kritikája Ady Endre 1906-ban megjelent Új versek kötetében használt ugar metaforájában a magyar sors sűrűsödik egyetlen szimbólummá. Ezzel együtt emlegeti az ugart feltörőként a feministákat, párhuzamos költői képként is megjelenítve. Ady és Móra kapcsolatáról keveset tudunk, de 1902-ben Mikszáth Kálmán megüresedett asztalához Engel Lajos Adyt hívja Nagyváradról, s mivel nem tudtak megegyezni, csak ez után esett a választás Mórára. 8 Alig telik el néhány év és egy újabb jelentős állomás következik Móra és a feministák kapcsolatában, de erről még a résztvevők mit sem sejthettek. Pontosan öt évvel később egy jövendő Szegedi Feminista Egyesület gyűlésén az író, mint előadó lép színre. Mindkét 1908-as írásában használja önmaga jellemzésére a filiszter szót, nem kis iróniával a „modern nagyvilágiság" ellentéteként. Jellemző ez idő tájt az a kétpólusú gondolkodásmód, amelynek egyik oldalán a letisztult, a szokásokat és a hagyományokat tisztelő konzervatív felfogás, másikon pedig a modern, szecessziós túlburjánzás található. Ezzel mutat párhuzamot az írásban szarkasztikusán emlegetett „ugar" kifejezés, valamint a „nekik is az már" kiszólás, kikacsintás az olvasók felé. Kijelölve ezzel a feministák helyét is ezen a skálán. 1910 - Asszonyok dolga 1910. február 6-án a Szegedi Napló Máról - holnapra rovatában Asszonyok dolga címmel írt hosszabb cikket „Csipke” álnéven, amelyben Glücklich Vilma, az országos feminista mozgalom egyik vezetőjének szegedi városházán tartott előadása szolgált alapul. A megszokott csipkelődő hangú írásban újra a kívülálló szerepéből ír, akit nem ragadnak magukkal az új divatos és hóbortos eszmék, minta feminizmus, így vezeti be pro-és kontra érvelését: „E sorok feminista író, szociológus. 8 BALASSAjózsef:Ady Endre és Móra Ferenc. Literatura, 1927, 377-378. 293
