A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)
A SOKOLDALÚ MÓRA... EMLÉKÜLÉS MÓRA FERENC TISZTELETÉRE - Csizmadia Edit: A feminista Móra. Móra Ferenc és a feministák kapcsolata sajtócikkek tükrében (1908-1928)
Csizmadia Edit A feminista Móra írója se feminista, se antifeminista - s azt hiszi, hogy ebben az elvnélkülvalóságban számtalan felebarátjával és felebarátnőjével osztozik. A különbség az köztük, hogy a legtöbb embert ezek a kérdések éppúgy nem érdeklik, mint a Szaturnusz szarvai, e sorok írója pedig nagyon szeretne szint vallani. A maga érdekében sajnálja, hogy nem teheti.”9 Szeretne tehát színt vallani, ezért sorolja az érveket, ami felé viszi, és veszi számba az ellenérveket, amelyektávol tartják tőle. Személyisége idegenkedik a divatos eszméktől, gyanakvóvá teszi irántuk. „A feminizmus ma éppen úgy divat, minta turbánfrizura. S nem hiszem, hogy például a kereszténységet így hozták volna divatba annak idején” - írja. Mennyire mai gondolat és párhuzam, amikor összemosódnak a határok, és tiszavirág életű eszmék, meggyőződések, divatok válnak valláspótlékká. Újra előkerülnekAdy versei is egy hasonlatban. „Aztán a feminista utópiák oly ködösek, finom szépségeik oly fátyolozottak, akár az Ady-versek, vagy az algebra elemei.” Móra racionális és elemző természettudós énjének és az írónak minden ellentmondása, vívódása benne van ebben az egy mondatban. A modern költészet nem tudta megérinteni egészen az utolsó szerelem teljes személyiségét felforgató élményéig. Kalmár Ilonához 1932-ben írt versciklusában megjelennek a távoli képzettársítások, szinesztéziák. Míg Ady inspirálója, múzsája a század elején az öt évvel idősebb, Dióssyné Brüll Adél, Léda volt; addig az 53 éves Mórának egy nála húsz évvel fiatalabb nő, Kalmár Ilona, Kica. Kettejük Párizsa pedig Balatonföldvár lesz. Pósa Lajos fedezte föl benne a kiváló gyermekírót. 1905 és 1923 között Az Én Újságom munkatársa volt, a gyermeklapban több mint ezer írása jelent meg. Közel ötszáz mesét közölt az Új Időkben, s két évig saját gyermeklapot is indít Gyermekek Világa címmel. Ez pontosan egybeesik azzal az időszakkal, amikor a feminista eszmék megerősödnek, teret kapnak, a közéleti-politikai diskurzusok részévé válnak. A koszorús gyermekíró és női jogokért síkraszálló férfi szerepe - saját korában is - áthidalhatatlan távolságban állt egymástól. 9 Asszonyok dolga. SzN, 1910. febr. 6., 7. Kik is alkotják a feministák csoportját, ha úgy tetszik tömegbázisát? „A felső tízezer vagy az alsó tízmillió, a proletárok asszonyai, akik majdnem olyan nyomorultak, mint az embereik, akik megszenvednek a világ minden bűnéért?" - teszi fel Móra a kérdést. A cikk ugyanazzal a keserű vízióval zárul, mint néhány hónappal korábbi cikke: a nők lezüllenek a férfiakkal egy szintre. „Tartok tőle, hogy a feminizmusnak eddig legnagyobb gyakorlati eredménye, hogy az asszonyt felszabadította a családtól és nekiszabadította a férfi hitványságának. [...] S félek, hogy a feminizmusnak az lesz a végső eredménye, hogy, ami legtávolabbi szándéka: nő és férfi teljes egyenlősítése a sárban. A férfiért nem kár. Annak eleme a sár. De az asszony megfullad benne.”- zárja az írását kiábrándultán. Valóban csipkelődő-kétkedő írása után néhány nappal Turcsányi Imréné válaszát elküldi a Napló szerkesztőségébe, ellenérveit címlapon és ugyanazon címen közlik. dr. Turcsányi Imréné Engel Gizella, a Feministák Szegedi Egyesületének későbbi elnöke, akinek férje, Móráék háziorvosa. Dr. Turcsányi Imre 1903-ban a szegedi gyermek- menhely szorgalmazója, majd alapítója. 1918-ban az „Árpád a testvériséghez” szabadkőműves páholy helyettes főmestere, s a Gyermekvédő Liga szervezője. Másik irányból is összefutnak a szálak, hiszen Gizella Engel lány volt, innen is az ismeretség. Móra ekkor már nyolc éve dolgozik újságíróként Naplónál, minden bizonnyal személyesen is ismerték egymást. És ekkor még hol van az egyesület megalakulása, és hol van Móra, a feminista, ahogy később magát is nevezi? Vitázó cikkük után öt évvel előadást tart a feministáknál, néhány évre rá már Móra választmányi tag is. Szemléletváltozásának íve, gyorsasága 1908-1915 között aligha magyarázható pusztán a krisztusi kor felé haladó, és azt épphogy elhagyó férfi világlátásának átalakulásával, gyarapodó élettapasztalatával. Valami más is egyre közelebb hozza hozzá a feminista eszméket... Turcsányiné terjedelmes válaszában egyrészt Glücklich Vilmát és előadását veszi védelmébe, másrészt részletesen kitér Móra cikkének minden „vádpontjára”. Kiváló vitakészségről tesz tanúbizonyságot pro-és kontra érvelése a feminizmus teoretikus és gyakorlati kérdéseiről: 294
