A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)
A SOKOLDALÚ MÓRA... EMLÉKÜLÉS MÓRA FERENC TISZTELETÉRE - Csizmadia Edit: A feminista Móra. Móra Ferenc és a feministák kapcsolata sajtócikkek tükrében (1908-1928)
A feminista Móra. Móra Ferenc és a feministák kapcsolata sajtócikkek tükrében (1908-1928) Csizmadia Edit Miért válik egy férfi feministává és áll ki bátran a női egyenjogúság mellett? Hogyan fér meg egy személyiségen belül a feleségét állásba nem engedő és a radikális párt női nagygyűlésén közös jogegyenlőségéről, kötelességéről és választójogról szónokló férfi? Milyen út vezet a fiatal publicista „Csipke” kétkedő hangvételű cikkeitől az ország korának egyik legnépszerűbb írójának előadásáig a feministáknál, ahonnan alig tudják megszöktetni a közönség szeretete elől? Mi minden történt 1908 és 1928 között Móra Ferenccel, ami homlokegyenest ellentétes álláspontra juttatta a feminizmus megítélésében? Miként változtatta meg Móra szemléletmódjáta száz évvel ezelőtt kitört első világháború a feminizmusról is, amit a világégés előtt ködös és megmosolyogni való utópiának látott? Milyen is a feminista Móra? Móra Ferenc 1902 májusában kerül Szegedre, fiatal újságírókénta Szegedi Naplónál „Mikszáth asztalánál” írja első rövidebb közigazgatási témájúcikkeit, tudósításait, majd a Máról-holnapra és a Szilánkok rovatban „Csipke” és „Ke" álnéven a város életének eseményeinek megannyi mozzanatáról, mindarról, ami „benne volt a levegőben.” 1904-ben a Somogyi-könyvtár őre, Tömörkény 1917-ben bekövetkezett halála után igazgatója. Szegedre érkezése után nem sokkal aktívan bekapcsolódottá város irodalmi- és közéletébe. A Dugonics Társaságban vendégként már 1902-ben szerepelt költeményeivel, majd 1905-ben rendes taggá választották, 1917-ben főtitkári feladatokkal bízták meg. 1911-től a Szeged Szabadkőműves Páholy tagja. A Dugonics Társaság két tagja is foglalkozott a feminizmussal, az egyik Szmollény Nándor színháztörténész, aki 1882-től Szegeden felsőkereskedelmi iskolai tanár. Számos szegedi gazdasági és társadalmi szervezetnek tagja - többek között a Szegedi Kisdedóvó Jótékony Nőegylet és a Tisztviselők Egyesületének szegedi elnöke. A magyar nő a társadalomban címmel írt értekezését 1904. november 20-án olvasta föl a társaság gyűlésén, a kézirat nyomtatásban is megjelent 1905-ben. 1 Előszavát így kezdi: ”A nőkérdésről van szó, mélytálán oly régi, mint maga az emberiség s valószínűleg még sok gondot ad a szociológusoknak. Kiváló írók, tudósok foglalkoznak a feminizmussal, melynek már sajtója, nemzetközi szövetsége s lelkes apostolai is működnek." Schwimmer Rózsa és Glücklich Vilma vezetésével 1904 decemberében Budapesten megalakul a Feministák Egyesülete, kiválva a Nőtisztviselők Országos Egyletéből. A másik tag pedig Fekete Ipoly, aki A nő helyzete és a feminizmus nyomai a klasszikus görögségben című munkáját a Dugonics Társaság 1917. decemberi ülésén éppen Móra Ferenc olvasta föl. 1 SZMOLLÉNY Nándor: A magyar nő a társadalomban. Szeged, Endrényi Imre 291
