A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)
NÉPRAJZ - Mód László: Szüreti bálok és felvonulások Csongrádon a 19. század végén és a 20. század első felében
Mód László Szüreti bálok és felvonulások Csongrádon a 19, század végén és a 20. század első felében hasábjain napvilágot látott tudósítás, amely az alkalomra készített meghívó nyomán a következő elemeket különítette el: 1. A hegybíróság bevonulása a Haleszok dűlőből (d.u. 4 óra] 2. A csőszleányok és csőszlegények összejövetele a díszsátorban (este 7 óra) 3. A csőszleányok és csőszök csárdás versenye 4. Nemzetközi világposta (este 7 órától éjfélig minden fél órában) 5. „Halászat a Balatonon” a tánckedvelők által, konfetti és szerpentin csata40 Ameddig a szüreti bálok változatos képet mutattak, addig a különféle díjakban nemcsak a tisztségviselők (csőszlegények, csőszlányok), illetve a lopásban jeleskedők, hanem a különböző megmérettetésekben kitűnő személyek is részesülhettek.41 1896-ban a csárdásverseny első helyezettje egy hímzett emléktárgyat, a második pedig egy palack Egri Bikavért kapott. A legaktívabb csőszlányt emlékkönyvvel, a legtöbb büntetést fizető részvevőt pedig egy üveg francia pezsgővel ajándékozták meg a szervezők. 1903-ban zsűri értékelte a csőszpárok tudását, akik csárdást táncoltak. A legjobban teljesítőket egy-egy ajándéktárggyal díjazták. 1911-ben a szőlőkoszorút Minik Ninuska, az ezüst gyümölcsállványt Gulyás Annuska, az ezüstnyelű sétabotot Atkári Urbán, az ezüst cukortartót Minik Jolánka, a tajtékszipkát Füri István, az ébresztőórát pedig Pintér János nyerte.42 A Csongrádi Szőlősgazdák Egyesületének meghívója 1933-ban az alábbi jutalmakat szerepeltette meghívóján: 40 Tiszavidék 1903. szeptember 27. 3. 41 Sebestyén István kutatásai során részletesen rekonstruálta a szüreti mulatságok cselekményét, ami a következő mozzanatokból tevődött össze. Az alkalmat a bíró és a bíróné nyitotta meg, akiknek a vezetésével kezdetét vette a nyitótánc. Mindketten egy pódiumon foglaltak helyet, mögöttük a falon függött a szőlőkoszorú. A tánc közben elfogott tolvajokat a csőszök kísérték a bíró elé, akinek fel kellett mutatni az ellopott terményt. 11 óra után az őrzés megszűnt, a dekoráció elemeit a résztvevők szabadon, büntetés nélkül dézsmálhatták. A szőlőkoszorút nyilvános árverésen értékesítették. A mulatság hajnalban ért véget, amikor a zenekar eljátszotta a Rákóczi indulót. (Sebestyén 1982, 283-284] 42 A források arról nem közölnek információkat, hogy az ajándéktárgyak felajánlások vagy esetleg más úton kerülhettek a szervezőkhöz. Csongrádi Lap 1911. szeptember 17.1. A legtöbb lopót fogó csőszleány kapja a szőlőkoszorút. A második kap egy szervizkészletet. A legtöbb lopót fogó csőszlegény egy zsebórát fog kapni. A legtöbbször lopó kap egy üveg Leányka-bort.43 Szimbólumok, öltözetek, díszítmények A források időnként a báltermek feldíszítéséről is beszámoltak, mint ahogyan azt a Mindszenti Hírlap is tette 1926-ban: „A báli mulatság alkalmából nem kevesebb mint, ötven kilogramm szőllő került Baksról M indszentre és ezt a rengeteg gyümölcsöt felaggatták a teremben, hogy ellehessen onnan lopni. A mindszenti iparosoknak nagyszámú rendező gárdája fáradozott már hetekkel előbb, hogy a szüreti bálát minél mulatságosabbá tegye. Nagy Lajos vendéglőjének nagytermét Ízlésesen feldíszítették, a falakon több vonalban futottak körül-körül a girlandok, amelyeken incsiklandozó szöllőfürtök, szép almák, értékes borral töltött üvegek, mézeskalácsok függtek."44 1920-ban Bokroson a díszítés kellékei között nemcsak a szőlő jutott szerephez, hanem más terményféleségek is, mivel a gazdakör jegyzőkönyvében az őszibarack, a dió, a körte, a paprika és a paradicsom is feltűnik, amelyeknek a beszerzéséről a bevásárló bizottság próbált gondoskodni.45 A dekorációhoz szükséges alapanyagokra a szervezők adományok útján is szert tehettek, ahogyan erről a gyakorlatról a sajtó is időnként beszámolt. 1930-ban Vári Mátyás 25 kilogramm szőlőt ajándékozott a Csongrádi Szőlősgazdák Egyesülete által megrendezett szüreti bálra,461911-ben pedig a Csongrádi Iparosifjak 43 A szervezőka szüreti bál résztvevőinek, szereplőinek Szeged környékén szegedi papucsot, fejkendőt, boros illetve Iikőrös készletet, cigarettatálcát, hamutartót illetve csemegecukorkát ajándékozhattak. (BÖRCSÖK, 1974: 492.] 44 Mindszenti Hírlap 1926. október 3. 2. 45 Sebestyén István szerint Csongrádon a szervezők a szőlőfürtökön kívül almát, vörös- és fokhagymát, sárgarépát és gyökeret is felhasználtak. Tanulmányában részletesen bemutatta a bálterem feldíszítését, amelynek fontos része volt a drótszálak kifeszítése. Ezekre erősítették fel raffiával a különféle terményeket. A drótok kifeszítésére nagy gondot fordítottak, mivel elszakadásuk szégyent jelentett a szervezőkre nézve. (Sebestyén 1982, 282] 46 Csongrádi Újság 1930. október 5. 5. 255
