A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)
NÉPRAJZ - Mód László: Szüreti bálok és felvonulások Csongrádon a 19. század végén és a 20. század első felében
Mód László Szüreti bálok és felvonulások Csongrádon a 19. század végén és a 20. század első felében A szüreti bálok és felvonulások időpontja és helyszínei A Tiszavidék 1897. szeptember 5-ei száma fontosnak tartotta kiemelni azt, hogy a szüreti időszakhoz kapcsolódó mulatságok néhány évvel korábban jelentek meg Csongrádon, ahol hamarosan nagy népszerűségre tettek szert.14 A kitekintés és az összehasonlítás célját szem előtt tartva érdemes ugyanakkor utalnunk arra, hogy Szentesen valamint Kunszentmártonban is közel egy időben, az 1890-es évek első felében rendezték az első alkalmakat, amelyekről a sajtó is beszámolt, kiemelve újszerűségüket. 1893-ban a szentesi iparos legények és a kunszentmártoni dalárda szervezte meg saját mulatságát.15 A Csongrád elöljárósága által meghatározott szüreti, és a különböző társadalmi csoportok és egyesületek „ünnepélyeinek" időpontja között nem találunk átfedést vagy egyezést, mivel a szüreti bálok és felvonulások szinte minden esetben megelőzték a szőlőtermés szedésének kezdetét. Az alkalmakat az esetek többségében szeptember második felében vagy október elején szervezték meg, 1908-ban, 1927-ben, 1931-ben és 1932-ben viszontszep- tember legelején tartották az ünnepségeket, aminek a hátterében feltehetőleg a szüret korai kezdete húzódhatott meg. 1931-ben a város polgármestere a szőlő szedésének időpontjául szeptember 14-ét jelölte ki hirdetményében, amelyben egyúttal felhívta a szőlőbirtokosok figyelmétarra, hogy tartsák be a határidőt, mert pénzbüntetésben, illetve elzárásban részesülnek azok, akik korábban látnak munkához.16 1927-ben ezzel szemben a szeptember eleji időpont nem a szőlő érésének előrehaladott állapotával magyarázható, mivel az elöljáróság a szedés megkezdéséhez szeptember 26-át, illetve október 3-át tűzte ki.17 Az előzőekben elemzett adatokból egyértelműen látszik, hogy 14 Tiszavidék 1897. szeptember 5. 2. 15 1893-ban a szegedi sajtó is beszámolt a „szüreti ünnepélyek’’ megrendezéséről, amelyeknek az újszegedi Vigadó biztosított helyet. Szegedi Híradó 1893. október 1.6. 16 Csongrádi Újság 1931. szeptember 3. 5. 17 Csongrádi Újság 1927. szeptember 18. 3. a mulatságok időben határozottan elkülönültek a szürettől. Voltak évek, amikor Csongrádon több szüreti bált is szerveztek, amelyek időben elkülönültek egymástól. 1908-ban a Csongrádi Iparosifjak Közművelődési Egyesülete szeptember 6-án, a Keresztény Fogyasztási Szövetkezet és a Katolikus Ifjúsági Egylet viszont szeptember 27-én rendezte meg a mulatságát.18 A szüreti bálokat különböző helyszíneken tartották, amelyek közül a 19. század végén és a 20. század elején kedveknek számított a Magyar Király szálloda, ahol legtöbbször a kerthelyiségekhez kapcsolódott a rendezvény, de egy alkalommal a kaszinóterem is feltűnt az újságok hasábjain.19 Az 1920-as évek végén, az 1930-as évek elején a Kaszanitzky-féle vendéglő is népszerűnek számított,20 de nem feledkezhetünk meg a különböző egyesületek, szervezetek székházairól, központjairól sem, amelyek közül említést érdemel a 48-as kör, a Polgári Kör vagy az ipartestület. Az újságok hasábjain szerep még a csurgói csárda valamint a Hunyadi vendéglő is, ahol egy-egy alkalommal szerveztek szüreti mulatságokat. 18 Az 1920-as években Kisteleken is több mulatságot tartottak, amelyeket a helyi iparos- és kereskedő ifjak egyesülete, illetve özv. Kovácsné vendéglős szervezett. Kistelek és Vidéke 1926. október 12. 3. 19 1895-ben építtette a Csongrád Városi Takarékpénztár Ullrein József műépítész tervei szerint, Pozsár József helybeli építőmester kivitelezésében. A 10 szobás épület nagyteremben bálokat rendeztek, évente több alkalommal pedig vándorszínészek, 1912 előtt vándormozisok is használták. Az épületben kapott helyet ötven évig a Csongrádi Kaszinó is. Az udvaron kerthelyiség állt a vendégek rendelkezésére. (Dudás 2000, 65-66) 20 A Csongrádon a 18. század folyamán megtelepedett család a 19. század második felében kezdett vendéglátással foglalkozni. Az első világháborút követően Kaszanitzky Gyula több iparengedélyt is szerzett magának, többek között a településen sörkereskedést is létesített. A csongrádi vendéglők, kocsmák és a helyi társadalom rétegződése közötti kapcsolatot vizsgáló tanulmányában Szűcs Judit részletesen foglalkozott a család tevékenységével. Az általuk üzemeltetett vendéglátóhelyeken a fogyasztók társadalmi hovatartozását illetően az elkülönülés és az egymás mellettiség egyformán jellemző volt. (Szűcs 1996, 76-77) 251
