A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)
NÉPRAJZ - Mód László: Szüreti bálok és felvonulások Csongrádon a 19. század végén és a 20. század első felében
Mód László Szüreti bálok és felvonulások Csongrádon a 19. század végén és a 20. század első felében Résztvevők, szereplők A szüreti bálokat sajátos rituális keretek között bonyolították le, ami a vizsgált időszakban meglehetősen egységes képet mutatott. Csongrádon 1897-ben már minden bizonnyal a szereplők között feltűntek a dekoráció, a díszítés őrzésével megbízott csőszlányok és csőszlegények, akik közül a legaktívabban tevékenykedők díjazásban is részesültek. 1893-ban a Szentesi Lap számba vette a kunszentmártoni szüreti mulatság szereplőit is, akik között a bírót, a bí- rónét, a pandúrt a csőszlányokat és a csőszöket említette név szerint is. A Bokrospart-Gyójai Gazdaolvasókör 1920. szeptember 8-án tartott választmányi ülésén foglalkozott az előkészületekkel, ami alkalmat nyújtott a tisztségviselők kijelölésére is.21 A mulatság megszervezését Gocsik Ferenc kovácsmesterre bízták, akit megkértek a bálterem feldíszítésére is. Az öregcsősz Horváth Béla, a főbíró Horváth Piroska, a jegyző Nagyistók Ilonka, a pénztárnok Boda István, a bíró pedig Győri Sándor lett. A gazdakör jegyzőkönyve a csőszlegények és a csőszleányok neveit is megörökítette, akiknek a tevékenységét az ún .fiatalcsősz segíthette. Rajtuk kívül ún. báli alkalmazottakat is választottak, akik közül pénztárnok, ellenőrök, pincérek, /íüs/ózó'/í valamint a borkimérésnél segédkezük (pénztáros, ellenőr, csapiáros] láttak el különböző feladatokat.22 Munkájukért 80 korona díjazásban részesültek, amit a vacsora alkalmával elfogyasztott, egy adag paprikás egészített ki. A választmány megbízta az elnökséget az engedély 21 A szentesi határban tevékenykedő gazdakörökpéldáján is láthatjuk azt, hogy a választmányi ülés foglalkozott a szüreti bál megszervezésével, amelyen meghatározták az időpontot, a belépők összegét, illetve kijelölték az előkészületekkel megbízott személyeket. A táncterem feldíszítésével Dónáton 1937 októberében a vigalmi elnököt és a csőszlegényeket bízták meg, a helyettes pénztárnok pedig az engedély intézésével foglalkozott. Az alelnök fogadta meg a zenészt és az italmérőt, a díszítéshez használatos kellékeket pedig az elnök szerezte be. A mulatságot követően a takarítást az ún. körgazda végezte. Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltár Szentesi Levéltára (a továbbiakban: MNL CsML SzL) X. 65. A Donáti Gazdakör iratai 22 A Szeged környéki szüreti báloknak a börtönőrök is állandó szereplői voltak, akik a rendet tartották fent. [Börcsök 1974, 489) beszerzésével, valamint az előzetesen felmerülő kiadások fedezésével.23 A Csongrádi Szőlősgazdák Egyesülete által 1933. október 1-jén megrendezett szüreti táncmulatság meghívója név szerint is megemlítette a tisztségviselőket, akik az ún. „Hegybíróságot" alkották. Amíg Poczik Sándor a hegybíró, addig Maszlag Etuska a hegybírónő szerepét töltötte be. Deák Mózes az öregcsősz, Deák József pedig a kisbíró feladatkörét látta el. A tisztségviselőkhöz tartozott 6-6 csőszlegény és csőszleány, akiket 1933-ban a következő személyek jelenítettek meg: Túri Pál, Szabó Sándor, Pintér Lajos, Mencser István, Füri János, Ötvös Imre, Locskai Etuska, Balázsa Juliska, Szabó Gizella, Mucsi Piroska, Balog Margitka, Baranyi Facika. A sajtóbeszámolók időnként a tisztségviselők tevékenységéről, an nak hatékonyságáról is beszámoltak: „A csőszök közül a leányok bizonyultak ügyesebbeknek, Szilágyi Bözsi, Tormássy Ica, Gál Bözsi, és Gyovai Ica csőszleányzók fogták el a legtöbb ügyetlen tolvajt, mind a négyüket megdicsérte a bírói testület. A többi csőszök is elisme- résreméltóan buzgólkodtak, névszerint: Gyenes Manci és Juci, Vajda Bözsi, Gémes Emmi és Takács Juci...”24 A szüreti bál résztvevői közül alkalmanként megemlékeztek azokról, akiket a legtöbbször értek tetten a csőszök: „A legtöbb tolvaj láson Judik Menyhért hentesmestert érték, nem bizonyult jó tolvajnak; Apró János, Schwáb Sándor és Palásty Nándor is sokat kerültek a bájos csőszleányok hálójába. Különben is a csőszleányzók egyfor- ma-diszes magyar-ruhájukban olyan hercig-szépek voltak, hogy az embernek: ifjúnak, öregnek egyaránt kedve kerekedett tolvajláson fogatni magát. Valahogy igy történhetett meg egy hetvenéves öreg emberrel is, hogy szöllőt lopott és rajtacsipte apró betyárkodásán egy barna villogószemü csőszleány. A bírói szék elé kisérte karonfogva a vén tolvajt és a biróné Nagy Lukács csinos felesége 10, 000 koronára Ítélte a deresedő tolvajt, súlyosbító 23 Minden bizonnyal az illetékes rendőrkapitányságtól kellett beszerezni az engedélyt, mint ahogyan azt a szentesi Nagynyomási és Határszéli Olvasókör kérelmezte az 1930-as évek végén. A dokumentum tartalmazta a mulatság időtartamát (este 8 órától hajnali 4 óráig) is a belépő összegével együtt. MNL CsML SzL X. 67. Nagynyomás-Határszéli Gazdakör iratai 24 Mindszenti Hírlap 1926. október 3. 2. 252
