A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
NÉPRAJZ - Mód László: A szegedi bor megmérettetései. Borversenyek, szőlészeti-borászati bemutatók egy alföldi városban (1875-1938)
Mód László A szegedi bor megmérettetései Az egyes kategóriákban eltérő számú termelő szerepelt, akiket a források alkalmanként név szerint is megemlítenek. A Szegedi Gazdasági Egyesület 1891-ben rendezett kiállításán Timpauer Géza, Lengyel Alajos, Bokor Károly, Bokor Pál, Hódi Imre, Pap István, dr. Fráter Gyula, Schütz János, dr. Rigó Endre, Kontraszti János, Auer Ferenc, Czanner András, Pálfy Ernő, Bérczy Antal, Szekula János, Janik Imre és Zsótér Bertalan vett részt, akik közül többen fehér, illetve vörösborokkal is szerepeltek.86 1885-ben az Alsóvárosi Társalgó Egylet által szervezett rendezvényen 43 kiállító összesen 74 palack borral képviseltette magát, amelyek a „fehér karcos”, a vékony illetve vastagabb siller és vörös kategóriákat jelenítették meg.87 1891- ben a Szegedi Gazdasági Egyesület kiállításán 24 fehér valamint 15 vörösbor mutatkozott be, amelyeknek az ára literenként 20 és 30 krajcár között váltakozott.88 A résztvevők száma a borvásárokon a két világháború közötti időszakban jelentős mértékben megnőtt, hiszen 1933-ban 421 termelő 510 mintával szerepelt.89 Alkalmanként a források a különböző kategóriákban bírált borok pontos mennyiségét is rögzítették, mint ahogyan azt a Szatymazi Gazdakör példája is mutatja. 1904-ben 17 palack új fehér, 19 palack új siller, 11 palack ó fehér, illetve 7 palack új vörösbor szerepelt a kiállításon, amelyet február 2-án bonyolítottak le.90 A díjazottak között gyakran találkozhatunk Bokor Pállal, aki a szegedi szőlőtermelés egyik meghatározó alakjának számított ebben az időszakban.91 Nemcsak a Szegedi Gazdasági Egyesület tevékenységében vállalt szerepet, hanem hatékonyan közreműködött a városi szőlőtelep üzemeltetésében is. Az általa készített borok minőségéről legendák keringtek, amelyekről 86 Szegedi Híradó 1891. március 25., 6. 87 Szegedi Híradó 1885. február 24., 3. 88 Szegedi Híradó 1891. március 26., 1. 89 Szegedi Napló 1935. március 6., 4. 90 MNL CsML X. 245. Szeged-Szatymazi Gazdakör iratai, jegyzőkönyvek 91 Bokor Pál (1855-1944] városi tanácsnok a Szegedi Gazdasági Egyesület (1884-1900] titkári, majd elnöki tisztét is betöltötte. (Habermann 1992, 34] időnként a sajtó is beszámolt: „Hát szó ami szó, a Bokor-féle vörösbornak messze vidéken nincs párja. Annak zamatától feléled a haldokló, gránátszinében pislogva gyönyörködik a rossz szemű..."92 A kiállításokon több alkalommal szerepeltek az első helyen Szekerke József93 borai, amelyekből az 1880-as években egy krakkói kereskedő vásárolt rendszeresen, sőt 1887-ben egy antwerpeni cégtől egy hektoliter vörösre kapott megrendelést.94 A kiállítások rendszeres résztvevői közé tartozott Battancs Ferenc,95 Fráter Gyula,96 Barcsay Károly,97 Juranovics Ferenc98 is, akik számtalan elismerést arattak boraikkal. Számos alkalommal szerepelt a megméretettéseken Gerle Imre, alsótanyai szőlőbirtokos is, aki a homoki szőlőkultúra 92 Délmagyarország 1923. december 29., 3-4. 93 Szekerke József (1818-1892] tímárként tevékenykedett szülővárosában, ahol képviselői tisztséget is vállalt. Az árvízvédelemben kifejtett tevékenységéért miniszteri elismerésben részesült. (Habermann 1992,234] 94 Szegedi Híradó 1887. március 17., 3. 95 Battancs Ferenc 1848-ban kérte felvételét a városi polgárok közé, 1867-től pedig a Szegedi Néplap szerkesztője lett. Képviselőként is tevékenykedett. (Habermann 1992, 34] 96 Fráter Gyula (1851-1914] ügyvédként tevékenykedett Szegeden. Fiatalon Franciaországban a szőlő- termesztést tanulmányozta, ami nagy hatást gyakorolt rá. Pénzét árveréseken homokos talajú területek vásárlásába fektette, amelyeket szőlővel telepített be. Nemcsak új fajtákat (olasz rizling, burgundi] honosított meg, hanem új munkaeszközöket is alkalmazott, amelyek közül említést érdemel a Vermorel permetező vagy a bogyózó-daráló gép. (Pálmai 2000, 600] 97 Barcsay Károly (1841-1913] 1874-ben telepedett le Szegeden, ahol 1875-ben Götz Károly örököseitől megvette az Isteni Gondviselésről elnevezett reáljogú gyógyszertárat. Hamarosan a virilista polgárok listáján a harmadik helyre küzdötte fel magát. Szatymazon mintabirtokot létesített, ahol 1895 és 1905 között a helyi gazdakör elnöki tisztségét is betöltötte. Különösen gyümölcsfáival szerzett sok díjat és elismerést, de említést érdemel gazdag szőlőfajta gyűjteménye is. (Pálmai 2000, 596] 98 Juranovics Ferenc 1868-ban telepedett le Szegeden, ahol a vendéglátásban tevékenykedett. 1886-ban megalapította a Tisza szállót, amelyet később részvénytársasággá alakított át. (Habermann 1992. 131] 501
