A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
NÉPRAJZ - Mód László: A szegedi bor megmérettetései. Borversenyek, szőlészeti-borászati bemutatók egy alföldi városban (1875-1938)
Mód László A szegedi bor megmérettetései fejlesztésében ebben az időszakban élen járt." A 20. század elején a Horgos-királyhalmi szőlő- birtokosok is feltűnnek a díjazottak között, akik közül Ormódi Béla,99 100 Szobonya Bertalan,101 Rombay Zsigmond, illetve Rózsa Nándor érdemel említést. A két világháború közötti időszakban a kiállításokon a pusztamérgesi szőlőbirtokok (Nagytelep, Sághy László), illetve Bohn József szőlőgazdasága102 is szerepelt, amelyek kitűntek termékeikkel. Összegzés A szegedi, Szeged környéki egyesületek által az 1870-es évek közepe óta megrendezett borkiállítások elemzése több vonatkozásban is hozzájárulhat a térség szőlő- és borgazdálkodásának alaposabb megismeréséhez. A bemutatókon megjelent és értékelt borok jelzik egyfelől a fajtaszerkezetben, illetve az ízlésben bekövetkező és lezajló változásokat, másfelől rámutatnak arra, hogy a homoki szőlőművelés a vizsgált időszakban egyre fontosabb termelési ágazattá 99 Gerle Imre 1885-ben érettségizett Szegeden a kegyesrendi gimnáziumban, majd jogi tanulmányainak a befejezését követően joggyakornokként tevékenykedett a szegedi királyi törvényszéken. Később önálló irodát nyitott. Nemcsak a Szegedi Gazdasági Egyesület titkári tisztségét töltötte be, hanem vezette a Szeged-Alsótanyai Mezőgazdasági Egyesületet is. (M. Bóka 2001, 75) 100 Ormódi Béla (1831-1917) 1851-től élt Szegeden, ahol bankárként tevékenykedett. Közéleti szerepvállalása mellett Horgos-Királyhalmon, illetve a mérgesi pusztán nagy kiterjedésű területeket parcellázott fel, amellyel hozzájárult a homoki szőlőkultúra kibontakozásához. (Habermann 1992, 206) 101 Szobonya Bertalan 40 kát. hold kiterjedésű szőlőbirtokkal rendelkezett a Horgos-királyhalmi pusztán. 102 Bohn József 1920 után adta el horgos-királyhalmi és ludaspusztai szőlőbirtokát, valamint szegedi vendéglőjét azért, hogy árukból 160 katasztrális holdas, homoki birtokot vásároljon Árpádközponton, ahol hamarosan modern gazdaságot létesített. Meghatározó ágazatnak számított a csemegefajták termesztése, éppen ezért nem csodálkozhatunk azon, hogy a család szoros kapcsolatban állt Kocsis Pál, híres szőlőnemesítővei. (OzsvÁTH 2004, 444-445) vált. A borkiállítások szerepköre az 1880-as évek végétől folyamatosan bővült, az 1930-as évekre az értékesítést előtérbe helyező borvásárok kiegészítőivé váltak. Minden bizonnyal nagy hatást gyakoroltak a borok minőségi színvonalára és a készítési technológiára, amelyet csak erősített Csonka Ferenc városi vegyész tevékenysége, aki az érzékszervi bírálatot kémiai elemzéssel egészítette ki azért, hogy meggyőződhessen az összetevők arányáról, mennyiségéről. A borkiállítások megítélésem szerint hozzájárultak ahhoz, hogy a szegedi bor kereskedelmi árucikké válhasson. A bírálat során az egyesületek képviselői próbálták alkalmazni a legkorszerűbb ismereteket, ami szépen tetten érhető például a palackok gondos megválasztásában is. A borkiállítások napjaink borversenyeinek feleltethetőek meg, habár funkciójuk jóval sokrétűbb volt. A sajtóbeszámolók ugyanis arra irányítják rá a figyelmet, hogy az érdeklődők a palackokban elhelyezett borokat megtekinthették, bizonyos alkalmakkor pedig meg is kóstolhatták. A terménybemutatók keretében a borosüvegek kollekciói is a látványosságok közé tartoztak. A borkiállítások megszervezésében meghatározó szerepet töltöttek be azok az úri-polgári birtokosok, akik minden szempontból élen jártak az ágazat modernizálásában, fejlesztésében. Olyan fórumokat kívántak teremteni, amelyek jelentős mértékben előremozdíthatták a szegedi borok minőségének emelését, ezáltal a borkereskedelem fokozását. 502
