A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Sallay Gergely Pál — Ujszászi Róbert: Első világháborús osztrák-magyar katonai alakulat- és emlékjelvények, propaganda- és jótékonysági jelvények a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményében

Első világháborús osztrák-magyar katonai alakulat- és emlékjelvények, propaganda- és jótékonysági jelvények a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményében

Sallay Gergely Pál - Ujszászi Róbert

Az egykori Osztrák-Magyar Monarchia utódállamaiban számos magán- és közgyűjteményben megtalálhatóak az 1914-1918 között dúló világháború tárgyi kultúrájának különleges és világviszonylatban is egyedülálló emlékei: az osztrák-magyar haderő alakulatjelvényei, illetve a közép-európai államalakulat utolsó háborúját megörökítő propaganda- és jótékonysági jelvények.1 A szegedi Móra Ferenc Múzeumból sem hiányoznak ezek az apró, de annál kifejezőbb tárgyak, amelyek között természetesen kifejezetten szegedi vonatkozásúak is találhatóak. Cikkünk ennek a gyűjteménynek katalógus-jellegű bemutatását célozza a Nagy Háború kitörésének 100. évfordulóján.

Jelvények az Osztrák-Magyar Monarchiában az első világháború idején

A dualista állam két fővárosában a világháború első napjaitól kezdve tömegesen előállított és árusított, színpompás propagandajelvények a háború kitörésének eufórikus légkörében

1 A témáról bővebben lásd: Hermann Attila-SzANYi Miklós: „Csak előre, édes fiam..." A magyar Szent Korona országaiból sorozott hadosztályok, ezredek és zászlóaljak jelvényei a Nagy Háborúban. Méliusz Központ, Debrecen, 2012; Sallay Gergely Pál: Mindent a hazáért! Első világháborús osztrák-magyar katonai alakulat- és emlékjelvények. Zrínyi, Budapest, 2010; Tristan Loidl: Andenken aus Eiserner Zeit. Patriotische Abzeichen der österreichisch-ungarischen Monarchie von 1914 bis 1918. Verlag Militaria, Wien, 2004.

viselőik hazafias lelkesedését voltak hivatottak kifejezni. A jelvénydivat aztán hamarosan elérte a hadszíntereket és 1915-ben rövid idő leforgása alatt új műfajként jelentek meg és terjedtek el a katonai alakulatjelvények, s velük együtt a jelvényviselés addig ismeretlen, új formája. Mivel a csapatszellem frappáns és praktikus kifejezői voltak, az alakulatjelvények a katonák körében megjelenésük pillanatától kezdve nagy népszerűségnek örvendtek, s nem-hivatalos mivoltuk dacára szinte szerves részei lettek az egyenruhának. Leggyakoribb viselési helyükről a kis plakettek a sapkajelvény nevet kapták, s a katonák szívesen díszítették velük sapkájuk mindkét oldalát és homlokrészét, akárcsak zubbonyukat. Mivel a jelenséget az osztrákmagyar hadvezetés sem hagyhatta figyelmen kívül, a jelvényviselés szabályozására a háború évei alatt több hivatalos rendelkezés látott napvilágot. Az alakulatjelvényeket a hadra kelt seregnél mindenkor, míg a hátországban szolgálaton kívül lehetett viselni,2 elméletileg csak a sapka jobb oldalán.3

Az első világháborús „jelvény-dömpingnek” természetesen voltak előzményei. A jelvényviselésnek az Osztrák-Magyar Monarchiában már a 19-20. század fordulójára valóságos kultusza alakult ki. A különféle egyesületek, szervezetek, pártok szaporodásával egyenes

2 HM HIM Hadtörténelmi Levéltár (a továbbiakban HL], Első világháborús gyűjtemény. Cs. és kir. 103. gyalogezred anyaga. 285. sz. ezredparancsnoksági parancs, 1916. október 13.; Az Őrszem 1916/21. sz. 1916. november 21., 9.

3 25256/eln./7. sz. körrendelet. Rendeleti Közlöny. 1917/26. sz. 157-158.

395