A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)

NÉPRAJZ - Vukov Anikó Veronika: Egy kéziratos könyv bemutatása - A folklorizáció példái a 19. század végéről

Vukov Anikó Veronika

Egy kéziratos könyv bemutatása - a folklorizáció példái a 19. század végéről

2 A tsilag is azt ragyogja a patak is azt zuhogja és azt rezgi a falevél halottá midőn esküvél

3 És most az egész természet bizonyságot tesz ellened minden hangban így szól néked én is halottam esküdet

4 És mint így szólnak szüntelen te szó szegő te hűtlen tsak én egy szót szállók és így halgatva meg halok

5 Temetésre szól az ének temetőbe kit kisérnek

akár kit már nem földi rab nálamnál százszor boldogabb

6 Itt viszik az ablak alatt de sok ember sírva fakad

miért nem visznek engemet ki értem úgyse sírna senki."

Az itt olvasható Hűtlenség című helyzetdal egésze műköltői eredetű.

Az 1-4. versszakig Kisfaludy Atala költőnő (1836-1911)14 Virágos dalos mezőben című

14 A Révai Nagy Lexikona szócikke alapján: Költőnő, Kötésén született (Somogy vármegye) 1836-ban, Kaposváron halt meg 1911-ben. Atyja K. Mihály, a költő Kisfaludyak rokona, nagyanyja révén pedig Ányos Pállal és Endrődi Sándorral (költő) állt rokonságban. Férje Szalay Károly ügyvéd, országgyűlési képviselő. Egy nagyobb betegsége folyamán fordult a költészet felé; 1858-ban jelent meg első verse a Hölgyfutárban, Atala név alatt. Műveit 1861-ben, Atala költeményei címen adták ki; Szász Károly méltatta a Figyelőben. Egészsége megromlott, ezért csak hosszabb szünet után, az 1870-es évektől írt gyakrabban szépirodalmi folyóiratokba. A Petőfi Társaság 1878-ban választotta meg tagjául. Prózáját és verseit inkább hangulatosság és könnyedség jellemzi, mint eredetiség és mélyebb költői érték. Művei: A. költeményei, 1861, Rajzok, 1879, K. A. összes költeményei 1880. (Révai 1914, 667)

költeménye köszön vissza.15 Csató „változata” az 1-3. versszakokban megegyezik az eredetivel, majd elhagyja a 4. versszakot, és Kisfaludy versének 5. strófája szerepel Csatónál 4. versszakként. A Hűtlenség címmel lejegyzett vers utolsó két versszaka pedig Petőfi Sándor Temetésre szól az ének... című, 1843-ben íródott versével egyezik meg.16

Amint Kunoss Endre Kitárom reszkető karom... verse esetében is megfigyelhettük, az országos népszerűséget a megzenésítés (Nyizsnyai Gusztáv műve) által érte el a szöveg. Ugyanez a helyzet alakult ki Kisfaludy Atala versével, melyet Simonffy megzenésítése vitt sikerre; ezt a tényt Cséby Géza említi meg Kisfa- ludyra emlékező tanulmányában. (Cséby 1997: 70). Jóllehet, hogy a két szöveget ugyanazon dallammal énekelte Csató és/vagy közössége, mivel a sorok szótagszáma megegyezik.

Petőfi verse kapcsán szükséges érintenünk a Petőfi-folklorizációt tárgyaló kutatásokat; de előbb a Temetésre szól az ének népszerűségére térek ki.

A költőnek népszerűvé vált ez a műve; ennek oka lehet egyaránt a népies hangvétel és a szomorúságnak, magánynak olyan mesterkéletlen kifejezése, ami miatt leginkább egy bánatos sóhajtáshoz hasonlítható a vers. Megzenésítésére számos példa hozható Isoz Kálmán 1931- ben összeállított bibliográfiájából. Az alábbiakban felsorolom időrendi sorrendben azokat a

15 „Virágos dalos mezőben /Esküvél szerelmet nékem, /Az égen csillag ragyogott, /Esküidre áment mondott. /És most az egész természet /Bizonyságom lesz ellened, /S minden hangban igy szól neked /„Én is hallottam esküdet!” /A csillag is azt ragyogja. /A patak is azt susogja, /És azt rezgi a falevél: /„Hallottam, midőn esküvél!" /A virág azt illatozza, /Az zeng a madárpanaszba, /És azt lengi az esti szél: /„Hallottam, midőn esküvél!” /És mind igy szólnak szüntelen: /„Te hitszegő, te hűtelen!” /Csak én... én egy szót se szólok, /És igy hallgatva meghalok." Forrás: http://www

. mvkktar.hu/digitalizalas/kisfaludy%20atala/I/index. php (2010-03-27)

16 „Temetésre szól az ének /Temetőbe kit kisérnek / Akárkit! Már nem földi rab /Nálam százszorta boldogabb /Itt viszik az ablak alatt /Be sok ember sírva fakad /Mért nem visznek engemet ki /Értem úgyse sírna senki.” (Petőfi 1972, 60)

517