A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
KÖZÖNSÉGKAPCSOLATOK - Hegedűs Anita - Medgyesi Konstantin: Hogyan hat a 21. században a Munkácsy-imázs? A 2012-es szegedi Munkácsy-kiállítás kommunikációja
Hegedűs Anita - Medgyesi Konstantin Hogyan hat a 21. században a Munkácsy-imázs? napjainkban már nem csak a nyomtatott orgánumokat, a hagyományos értelemben vett bulvárt érthetjük. Ide tartozik ugyanis az elektronikus média, azaz a különböző televízió- és rádióműsorok, valamint egyes internetes portálok is. Más szemszögből nézve: ide sorolhatjuk nem csak a bulvárosodott híreket, hanem a különböző szórakoztató műsortípusokat is (talkshow-k, reality show-k, dokurelity-k stb.) (Császi 2003,158], A bulvárosodás fogalmi meghatározása nem egyszerű feladat: egy oly sokrétű folyamatról, jelenségről beszélünk, melyet tömören, jól érthetően bemutatni komoly kihívás. Császi Lajos Gronbeck 1990-es tanulmányára hivatkozva tesz kísérletet a meghatározásra, melyet a következőképpen ír le: „a tabloidizáció összefoglalóan [...] olyan bizonytalan kontúrú, állandóan változó kiterjedésű és elfogadottságú területként határozható meg, amely az újságírás és a populáris kultúra találkozási pontjai mentén jött létre" (Császi 2010, 5). Egy olyan jelenségről beszélünk, mely alapjaiban változtatta meg a média működési mechanizmusait külföldön és hazánkban egyaránt. A bulvárosodás lényege, hogy a tabloidok a populizmusra építenek: a lehető legszélesebb közönséget akarják megszólítani, ezáltal pedig a lehető magasabb olvasottsági, nézettségi vagy hallgatottsági adatok elérése a céljuk (Császi 2003, 158], A bulvárosodás megjelenésével óriási változások történtek a hagyományos médiafelfogáshoz és -működéshez képest. A tabloidok a társadalmi élet intézményi oldala helyett a személyes, az emberi oldalt állítják középpontba és szinte kizárólag szubjektív nézőpontot alkalmaznak (Császi 2010, 9). A nézők, hallgatók már nem a hivatalos, „száraz" információkra és kemény hírekre kíváncsiak, hanem a személyesebb vagy megszemélyesített hírekre, melyeket saját magukhoz közelebbinek érezhetnek: az értelem helyett a bulvár az érzelmekre akar hatni. A bulvárosodás megjelenésével egy újszerű nyilvánosság jelent meg: a média „a korábbi időszakkal szemben nemcsak a hivatalosan támogatott közéleti információnak és kultúrának ad teret, hanem a populáris kultúrát felhasználva olyan emocionális nyilvánosságot teremtett, amely a szabadidő szórakoztató eltöltésének és a paraszociális interakciónak a legáltalánosabb eszközévé is vált” (Császi 2010,18). Az újszerű nyilvánossággal kapcsolatban mindenképpen érdemes szólni Umberto Eco- ról, aki már rendkívül korán, a nyolcvanas évek első felében felismerte, milyen átalakulás felé halad a médiarendszer. A televíziózással kapcsolatban alkotta meg a „neotelevízió" elnevezést, melyre a bulvárosodás felé haladó médiavilág egyik fontos jelenségeként tekintett. Eco fogalmazta meg a tabloidizált média egyik fontos tulajdonságát: a neotelevízió azzal, hogy azt sugallja, hogy a néző beleláthat a műsor kulisz- szái mögé, elmossa a különbséget igazság és fikció között (Császi 2010,19). A médiarendszer tekintetében fontos kiemelni a média hazánkban jelenleg is fennálló kettősségét: a közszolgálati és kereskedelmi orgánumok jelenlétét. Míg a közszolgálati televíziózásban és rádiózásban alapvetően „az uralkodó kulturális identitást fogalmazták meg újra és újra,” addig a kereskedelmi televíziózásban és rádiózásban „a közönség igényét igyekeztek kiszolgálni, vagyis az elit racionalizáló ideológiája helyett a nézők »érzelmi struktúrájának« ábrázolására törekedtek.” (Császi 2010,35). Azonban ne feledjük, hogy a bulvárosodás mára nem csak a kereskedelmi médiumokra jellemző, hanem a közszolgálati csatornákat is elérte. Egyre inkább begyűrűzik a közszolgálati televíziók és rádiók műsoraiba is a tabloidizáció, mely valljuk be, nem véletlen: a 21. században nem csak a kereskedelmi orgánumoknak van szüksége a magas nézettségi/hallgatottsági adatok eléréséhez. A minél magasabb reklám- bevételek miatt a közszolgálati csatornáknak is fontos érdeke, hogy minél több hallgatót, nézőt ültessenek műsoraik elé. Ennek pedig leghatékonyabb módja a bulvárosodó tartalmak alkalmazása. Ez a fajta tendencia a print médiumok esetében is megjelenik: a konvencionális és a tabloid újságírás közötti határvonalak mindinkább 579
