A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)

KÖZÖNSÉGKAPCSOLATOK - Hegedűs Anita - Medgyesi Konstantin: Hogyan hat a 21. században a Munkácsy-imázs? A 2012-es szegedi Munkácsy-kiállítás kommunikációja

Hegedűs Anita - Medgyesi Konstantin Hogyan hat a 21. században a Munkácsy-imázs? elmosódnak. Habáraz Egyesült Államokban az európai értelemben vett közszolgálati médiá­ról nem beszélhetünk, érdemes említést tenni két patinás amerikai napilapról. A nagy múltú The New York Times-ban külön hasábok fog­lalkoznak a sztárokkal kapcsolatos hírekkel, a szintén nagy tekintélyű The Washington Post- ban pedig folyamatosan találhatnak pletykaro­vatot az olvasók (Császi 2003, 159). Ez a fajta változás, a hagyományos és a bulvár újságírás közötti különbség azonban nem feloldhatatlan ellentét, hanem „a szórakoztatás javára történő hangsúlyeltolódás”. (Császi 2010, 8) A tabloidok kiemelten fontos tulajdonsága tehát, hogy „inkluzitívak", tehát bárki szá­mára hozzáférhetőek anyagi és intellektuá­lis értelemben egyaránt (Császi 2011, 8). A médiumoknak (főként a kereskedelmieknek természetesen) egyértelmű érdeke, hogy ezt a hozzáférhetőséget minél többekre kiter­jesszék, azaz minél magasabb olvasottságot, nézettséget, hallgatottságot érjenek el. így kialakultak a tabloid azon módszerei, melyek a lehető leginkább erősítik a tartalomhoz tör­ténő minél szélesebb és minél egyszerűbb hozzáférhetőséget. így a bulvár mindig röviden, érthetően fogal­maz: a cél a minél könnyebb érthetőség, a minél nagyobb tömegek megszólítása. A legtöbb szö­veg ezért a 10-14 éves gyermekek nyelvi vilá­gához közelít, és minden esetben egyszerűsít, a lehető legközérthetőbb módon fogalmaz. Ezeknek a leegyszerűsítő kereteknek megfe­lelően interpretálják a híreket - elkerülve az összetettséget, a bonyolultabb kommentárokat (Sípos 2010,194). A bulvár szinte kizárólag a már bejáratott, jól ismert sémákra épít, és gyakran nyúl a humor eszközéhez - egyfajta örömelvűséget képvisel (Balázs, 2009). A bulvár sikere tehát abban áll, hogy „mind szerkesztésében, mind témaválasz­tásában az embereket leginkább érdeklő íráso­kat közöl érthető formában." (Pallagi 2006) A vizualitás a bulvár egyik legfontosabb eleme: egy jól megkomponált képnek, egy jól kitalált szalagcímnek is mindössze csak néhány másodperce van, hogy megszólítsa az olva­sót, hogy felkeltse annak érdeklődését. Napja­inkban tehát az ún. attention span (az az idő­tartam, mely során egy tárgyra figyel a néző/ olvasó) lerövidülése miatt kevés idő jut a fel­dolgozásra: a jó fotó vagy a plakátszerű címlap kis intenzitású figyelem mellett is képes haté­kony információ-átadásra (Ignácz - Szobota, 2002; PÖLÖS 2007, 43). Azonban nem csak a formának, hanem a tartalomnak is kialakultak a „tabloidos arany- szabályai". Sipos Balázs így fogalmaz: „szemé­lyes esetek, »valódi« szereplők és mozgalmas filmek kellenek, azaz perszonalizált és drama­tizált történetek", hogy egy adott téma vagy tar­talom bekerülhessen a bulvárosodott médiába (Sípos 2010, 187). A személyes esetek kiemelt szerepét említi Császi Lajos is: a tabloidok „vagy a mindennapi emberek nem mindennapi élményeivel, vagy a nem mindennapi emberek mindennapi dolgaival foglalkoznak, azaz a tár­sadalmi életnek nem az intézményi, hanem az emberi oldala áll az érdeklődésük középpontjá­ban". (Császi 2003,163) Mindezeket a tulajdonságokat PR-szempont- ból is érdemes megvizsgálnunk és figyelembe vennünk egy-egy szervezet kommunikációs tevékenységének megtervezésekor, működte­tésekor. Ugyanis a PR-szakembernek már egy újságíróknak szánt sajtóanyag megírásakor is figyelembe kell vennie ezeket a jellemzőket, mivel az újságíró a potenciális olvasó/néző/ hallgató szemével figyeli az általunk felkínált tartalmakat. Egy ütős cím vagy egy illusztráció­ként küldött, jól eltalált fotó segítheti a témánk megjelenését, az általunk közvetíteni kívánt üzenet továbbítódását. Emellett a kommuniká­ciós szakmának élnie kell a megszemélyesítés, a sztorigenerálás eszközeivel is: egy-egy meglévő történetet ennek fényében, ennek tudatában kell megfogalmazni, a híreket, eseményeket át/ újrapozícionálni. Az Eco által megfogalmazott titokzatosságot: a kulisszák mögé pillantás esz­közét is érdemes újra és újra „elővenni", hiszen mindegyik szervezetben zajlanak olyan folya­matok, melyek a széles nyilvánosság előtt nem ismertek, de nagy érdeklődésre tarthatnak 580

Next

/
Oldalképek
Tartalom