A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
KÖZÖNSÉGKAPCSOLATOK - Hegedűs Anita - Medgyesi Konstantin: Hogyan hat a 21. században a Munkácsy-imázs? A 2012-es szegedi Munkácsy-kiállítás kommunikációja
Hegedűs Anita - Medgyesi Konstantin Hogyan hat a 21. században a Munkácsy-imázs? brand-jének továbbépítése, a kiállítás létének kommunikálása, a célközönség informálása a kiállításról mind regionális, mind országos szinten, a korábbi, hasonló jellegű Munkácsy- kiállításoktól történő elkülönítés. Mindezen célkitűzéseket csak akkor lehetett elérni, ha az impulzus-generálásra, mint eszközre folyamatosan és tudatosan mertünk építeni, kicsit nyíltabban fogalmazva: a bulvár média szempontjainak a számbavétele, kiszolgálása, érvényesítése kulcsfontosságú szempont volt az egész kiállítás kommunikációs „hadjárata" során. Tabloidizált Munkácsy Amint azt a fentiekben említettük, a korábban más helyszíneken megrendezett Munkácsy- kiállítások kommunikációja kimerült a hagyományos panelek felhasználásában: szinte kizárólag az érkezéssel, a szállítási és érkezési körülményekkel, a teremépítéssel és a megnyitóval, valamint a záró látogatószámmal kapcsolatban generáltak híreket a tárlatok szervezői. A korábban más helyszínen megrendezett és a 2006-os szegedi Munkácsy-kiállítástól történő megkülönböztetés új eszközök bevetését és alkalmazását követelte meg, szokatlan és sokszor merész kommunikációs technikák alkalmazását, mellyel az elbulvárosodott hazai sajtót kívántuk „kiszolgálni", a kiállítást az ő szempontjaik alapján is pozícionálni. Mielőtt áttérnénk ezen kommunikációs megoldások elemzésére, fontosnak tartjuk bemutatni a bulvárosodáson átesett média legfontosabb működési alapelveit, a bulvárosodás megjelenésének okait és következményeit, a kulturális kommunikációra gyakorolt hatását. Az alábbiakban bemutatásra kerülő szempontok adják meg a választ, miért fordítottunk kiemelt figyelmet a szegedi Munkácsy-kiállí- tás újszerű kommunikációs megoldásainak alkalmazására. Bulvár(osodás), tabloid(izáció)3 A bulvárosodásról vagy tabloidizációról szólva elengedhetetlen a fogalmi keretek tisztázása. Mit is értünk bulvárosodáson? Honnan indult ez a folyamat és hol tart ma? Milyen hatásai vannak a jelenlegi hazai médiarendszer működésére? Ezekre a kérdésekre keressük a választ jelen fejezetben. Honnan ered a tabloid és a bulvár kifejezés? Nehéz pontosan meghatározni, de maga a fogalom (tabloid] már 1906 óta használatos az angol nyelvben: azokat az újságokat hívták így, melyek feleakkorák voltak, mint a kor hagyományos, megszokott lapjai. A csökkentett mértnek köszönhetően ezek az újságok a hétköznapi élet mindennapos tevékenységei közben is könnyen olvashatónak bizonyultak. Hazánkban nem a méretre, hanem az árusítás helyére vonatkozó „bulvárlap" kifejezés vált elterjedné, és maradt mind a mai napig használatban (Császi 2003,157], A tabloidok természetesen óriási változáson mentek keresztül a múlt század eleji megjelenésük óta: a bulvárosodás jelenségét az elmúlt évtizedek amerikai televíziózásával hozhatjuk leginkább kapcsolatba. A tabloid televízió megjelenését egészen konkrétan egy 1986-os televízió műsorhoz kapcsolják. A félórás adás újdonságát az jelentette, hogy az ott elhangzó történeteket színészekkel újra eljátszatták, majd bemutatták a műsorban (Császi 2003, 159], Mint azt a fenti példa is mutatja, fontos kiemelni, hogy tabloid vagy bulvár alatt 3 A bulvárosodással kapcsolatban érdemes tisztázni egy fontos kifejezést, a tabloidizációt is. A két fogalom jelentése szinte teljesen megegyezik, egymás szinonimáinak is tekinthetjük őket. Azonban hazánkban a bulvár kifejezéshez erőteljes negatív attitűd kapcsolódott az elmúlt évek során, így a fogalom nem tudja megfelelően leírni ezt a fajta médiában lezajlott átalakulást. A két fogalmat szinonimaként fogjuk a dolgozat során használni. (H. A. - M. K.) 578
