A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)

MÚZEUMPEDAGÓGIA - Krassói Anikó — Medgyesi Konstantin: Mi van a fejekben? Múzeum, imázs és az Y generáció. A „Múzeumba-járás” című kurzus hallgatóinak múzeumképe

Kovács-Krassói Anikó - Medgyesi Konstantin Mi van a fejekben? Múzeum, imázs és az Y-generáció I. felépített labirintus formájában valósul meg. Továbbá ebben a labirintusban annyi kivetni­valóm lenne, hogy amilyen sok interaktív dolog található benne, azok annyira eldugottak is. Ugyanakkor az embernek valóságos gyermeki lelkesedéssel kell megkeresnie azokat. Még most sem hiszem azt, hogy az összesre rátaláltam volna. Ugyanakkor különösképpen tetszett a kiállításban elhelyezett falusi illemhely ötlete is." (GM) „Az Örkény-kiállítás maradandó élmény maradt. Ez a tárlat is az irodalmi kiállítások újfajta bemutatását alkalmazza. Nem kiolvashatatlan írást, megsárgult lapokat és nyitott könyveket látunk üvegbúrában. Persze annak is meg van a maga szépsége és értéke, de nem sokan fognak emlékezni rá, különösen azok nem, akiknek fon­tos lenne. Ez a kiállítás más, a stílusosan doboz­ból összehajtogatott székeken ülve rövid életraj­zot, egy-egy Örkény verset vagy egyéb idézetet láttunk a falra festve az adott információ fontos­ságának megfelelő betűmérettel szedve." (SZÁ) „Az Örkény 100+1 névre keresztelt emlékkiállí­tás az utóbbi idők legtartalmasabb és leglebilin- cselőbb múzeumi élményével ajándékozott meg. Az egész kiállítás egy nagyon fontos vonásá­nak tartom azt, hogy íróról lévén szó, szövegeken keresztül közelít. Ezek nem csak kiállítási tár­gyakként aposztrofálódnak, de a falakon is meg­jelenik néhány sor, vagy épp háttérül szolgál, így az egész komplexum mindvégig közel marad magához az íráshoz.... Akármerre nézünk, min­denütt Örkény sorain akad meg tekintetünk. Kellemes meglepetés éri, és rögtön beszippantja az így létrejövő különös, szinte már meseszerű atmoszféra." (VZS) .....MÁR A FILMVÁSZNON IS ELSÜLLYEDT ÉS NINCS OLYAN EMBER, AKI NE HALLOTT VOLNA MÁR RÓLA.” A „Titanic és Carpathia” című kiállítás különböző tablókon, plakátokon keresztül mutatta be a luxusgőzös katasztrófáját a szegedi Vármúze­umban 2013 októbere és 2014 januárja között. A Horvátországból érkező tárlaton a két hajó modelljeit is láthatta a közönség, valamint megtekinthették azt az eredeti mentőmellényt, melynek az egyik utas az életét köszönhette. A kiállítás rendezői szegedi környezetbe helyezték a Titanicot, egy grafika segítségével pedig modellezték, mekkora lenne a gőzös, ha felbukkanna a Tiszán a Belvárosi híd előtt. Az alábbi hallgatói gondolatokból kitűnik: a kiál­lítás egyértelmű, könnyen értelmezhető tudás­bázisra építkezhetett. A Titanic katasztrófája beleégett az emberiség közös emlékezetébe. Mindezt az emlékezeti struktúrát erősítette meg a '90-es években a legendás mozifilm és film­zene. Kiállítás-menedzsmenti tanulság: a széles körben ismert tényekre, jelenségre, történetekre alapozott tárlatok helyzeti előnyből indulnak. „Személyes elfogultságom miatt is (tinédzser koromban nagy Titanic- és Leonardo Di Caprio rajongó voltam...) vált kedvencemmé a nemré­giben megtekintett Titanic és Carpathia kiál­lítás a vármúzeumban. Ezelőtt soha nem vol­tam még a múzeum ezen részében, de nagyon hangulatosnak találtam. Ez a kiállítás részletesen és érdekesen mutatja be a Titanic történetét kezdetétől a végéig. Olyan információkat is kaptam, melyet eddig egyálta­lán nem tudtam. Különösen nagyon tetszett a civil emberek történetéről szóló rész (a magyar orvos beszámolója, a három összefagyott tudat­talanul úszó ember története...), valamint a kora­beli újságok általi beszámolók. Persze a csúcs az eredeti, katasztrófát megjárt mentőmellény megtekintése volt. Valósággá váltotta az eddig csak moziban látott történetet." (MGA) „Valószínűleg azért nem sikerült túlságosan elnyernie a tetszésemet ennek a tárlatnak, mert sajnos nem váltotta be az előzőleges elvárá­saimat. Ez nem biztos, hogy a kiállítás hibája, mert ha valaki ezt a témát hallja, akkor azon­nal valamilyen döbbenetes, hatalmas és nagyon 558

Next

/
Oldalképek
Tartalom