A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
NÉPRAJZ - Mód László: A szegedi bor megmérettetései. Borversenyek, szőlészeti-borászati bemutatók egy alföldi városban (1875-1938)
Mód László A szegedi bor megmérettetései zása31 is szerepelt, amiről a sajtó is beszámolt: „A szegedi liliomhegyi stb. illatos édes-nemes borok hírnevének megteremtésével mondhatni nemzeti kötelességet teljesít a folyó évi szegedvidéki Borvásár megrendezése, amidőn megkísérli a szegedi bor márkájának a megteremtését úgy maligánszeszfok, mint cukor- tartalom tekintetében szinte páratlanul álló kitűnő minőségű termésünkkel."32 A kiállítások helyszínei, időbeli eloszlása A Szegeden a vizsgált időszakban megrendezett borkiállítások különböző helyszínekhez kapcsolódtak, amelyek között több alkalommal szerepelnek az egyletek, egyesületek székházai vagy az általuk használt helyiségek. Az Alsóvárosi Társalgó Egylet az 1880-as évek közepén a Szentháromság utca 61 szám alatti, ún. Kovács József-féle házban tartotta a rendezvényt, amely a szervezet tevékenységének központjául szolgált. A Szegedi Gazdasági Egyesület kapcsán többször az ún. Zsótér-ház33 bukkan fel, amelynek az első emeletén működött a társulat irodája. A város határában tevékenykedő gazdasági egyesületek kiállításai is rendszerint a saját székházaikhoz vagy az általuk használt helyiségekhez kapcsolódtak, de arra is találhatunk példát, hogy a rendezvényeket vendéglátó helyek fogadták be. A Szeged-Felsőtanyai, illetve a Szatymazi Gazdakör kapcsán találkozhatunk a forrásokban a Báló-, valamint a Halmágyi Benő-féle vendéglőkkel, amelyek közül előbbi fontos szerepet töltött be Szatymaz társadalmi, 31 Az 1930-as években a gyakorlatban a márkázás azt jelentette, hogy a terméket jelzéssel látták el. Ez biztosította a vásárlót arról, hogy kifogástalan minőségű áruhoz jut hozzá. Borászati Lapok 1930. június 28., 1. 32 Tanyai Újság 1935. március 10., 2. 33 A Széchenyi tér nyugati oldalán elhelyezkedő, befejezetlen épületet Zsótér János hajósgazda és gabonakereskedő vásárolta meg 1844-ben a Dercsényi testvérektől. 1866-ban az építményt Zsótér János fia, Zsótér Andor fejezte be. (T. Knotik 2000, 529-530] közösségi életében is.34 Az 1930-as években feltűnik a Zákányi Függetlenségi és 48-as Kör helyisége vagy a Liliomhegyi Gazdakör székháza is, amelyek borkiállításoknak biztosítottak helyszínt. A Szegedi Gazdasági Egyesület nemcsak a Széchenyi téren, a Zsótér-házban szervezett kiállításokat, hanem máshol is próbált mezőgazdasági bemutatókat rendezni, amelyeken más termények, főleg különböző gyümölcsfélék is megjelentek. A 19-20. század fordulóján a Stefánián található kioszkban, a kultúrpalotában,35 illetve az újszegedi vigadóban (BÁTYAI 1998, 15), az 1930-as évek közepén pedig az iparostanonc iskolában kaptak helyet a társulat által szervezett kiállítások. Az 1903-ban rendezett gyümölcs- és borbemutatóról a Szegedi Híradó a következőképpen számolt be: „A kultúrpalota földszintjén két termet foglalt el a szegedi gazdasági egyesület gyümölcs- és borkiállítása. Az ember általában nem vár valami különöset az ilyen tárgyú kiállítástól, annál kellemesebb tehát az a meglepetés, amelyben a látogató részesül, ízlésesen, ügyesen, áttekinthető csoportokban vannak egymás mellé állítva a kánaáni szőlőfürt, a hatalmas nagy körték (akkorák, mint egy sárgadinnye) a hatalmas pogácsa almák, válogatott minőségű borok stb. stb., mind a szegedi föld áldásai."36 1936-ban az iparostanonc iskolában rendezett borkiállításról a Szegedi Napló a következő módon tudósított: „A szegedi bor is szép számban és különféle jobbnál- jobb minőségben vonul fel. A borkóstoló révén a látogatók meggyőződhetnek a homoki borok kitűnő zamatáról. A bejárat melletti pavilon34 Báló István (1862-1945) tanyai gazda 1901-ben épített lakóházat és kocsmát. Utóbbi a kibontakozó tanyaközpont jellegzetes és sokat emlegetett helyszínévé vált, vasárnap reggelenként ugyanis itt történt a napszámosok fogadása. (Juhász 2002, 149; Pálmai 2002, 595) 35 Szeged városa 1893-ban határozta el azt, hogy a magyar állam fennállásának ezredik évfordulója alkalmából a Somogyi Könyvtár, a múzeum, illetve a Dugonics Társaság elhelyezésére alkalmas kultúrpalotát épít, amelyet 1896. szeptember 6-án avattak fel. (O. Csegezi 2000, 484-485) 36 Szegedi Híradó 1903. október 6., 6. 490
