A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)

NÉPRAJZ - Mód László: A szegedi bor megmérettetései. Borversenyek, szőlészeti-borászati bemutatók egy alföldi városban (1875-1938)

Mód László A szegedi bor megmérettetései vincellériskolát kívánt létesíteni, ám ehhez nem sikerült megnyernie a földművelésügyi minisztérium támogatását, saját erőforrása­iból pedig nem vállalkozott a beruházásra. Az 1880-as évek elejétől váltak rendszeressé a szőlészeti-borászati előadások és tanfolyamok, amelyeket vándortanítók, illetve szőlészeti­borászati felügyelők tartottak. A bemutatókat alkalmanként jelesebb szegedi szőlőbirtoko­kon szervezték, ahol az érdeklődők a gyakorlat­ban is elsajátíthatták a korszerű ismereteket. 1886-ban Szeged városát az illetékes miniszté­rium a VII. borászati kerület központjává tette, amelynek a működési területe Bács-Bodrog, Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok illetve Torontál vármegyékre terjedt ki. 1910-ben a városban alakult meg a Homoki Szőlősgazdák Országos Egyesülete, amely a homoki szőlő- és borgazdálkodás modernizálását, a homoki borok értékesítésének javítását tűzte ki céljául. Gerle Imre szerkesztésében Homoki Gazda néven szaklapot is kiadott, amely fontos fóru­mává vált a szőlőbirtokosoknak, akik korszerű ismeretekhez juthattak a kiadványból. 1929- ben tartották 18 tanyai gazdakör részvételével az egyesület tisztújító közgyűlését, amelyen a résztvevők az ágazatot sújtó válsághelyzet megoldására vonatkozó javaslatokat is megfo­galmaztak.6 Az 1930-as évek második felében Szegeden is létesült állami közpince, amely nagy mennyiségű bor befogadására és tárolá­sára bizonyult alkalmasnak. 1 6 1. kép: Szőlőterületek Szeged határában (Szűts Mihály nyomán) 6 Szegedi Napló 1929. március 17., 6. 481

Next

/
Oldalképek
Tartalom