A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
NÉPRAJZ - Mód László: A szegedi bor megmérettetései. Borversenyek, szőlészeti-borászati bemutatók egy alföldi városban (1875-1938)
A szegedi bor megmérettetései Borversenyek, szőlészeti-borászati bemutatók egy alföldi városban (1875-1938)1 Mód László A modern borkultúra nélkülözhetetlen, szerves részét képezik azok a rendezvények, amelyek nemzetközi, országos, regionális vagy éppenséggel helyi szinten különböző típusú borok érzékszervi bírálata, egymással történő összehasonlítása és rangsorolása köré szerveződnek. Alapvető szerepet játszhatnak egy szőlőbirtok vagy pincészet termékeinek a sikeres értékesítésében, vagy éppen a szőlő- és borágazat megújításában, modernizálásában. Nem tekinthető véletlennek, hogyha az elért eredmények a borospalackokon is feltűnnek, amelyek egyfajta minőségi garancia kifejezőiként is felfoghatók. Hazai, sőt európai viszonylatban nagyon kevés ismerettel rendelkezünk a borok érzékszervi bírálatát, vizsgálatát középpontba helyező alkalmak múltját, történetét illetően. Magyarországon a 19. század közepétől megrendezett mezőgazdasági kiállítások kínáltak lehetőséget arra vonatkozóan, hogy a bemutatott italokat szakemberekből választott bizottság vagy zsűri értékelje. A szervezők sokszor külön szabályzatot is kidolgoztak, összeállítottak, amelyek rögzítették a részvétel feltételeit, a lebonyolítás menetét illetve, a díjazás mértékét. Csorna Zsigmond több írásában, munkájában, többek között a borkóstolás történetéről, művészetéről és gyakorlatáról készített önálló kötetében az 1896-os millenniumi kiállítást elemezte ebből a szempontból, amely megítélése szerint a 19. század legnagyobb és legünnepélyesebb borkóstolási alkalmaként fogható fel. (Csoma 2002] 1 A tanulmány elkészítését a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatta. Az évekkel ezelőtt útjára induló, levéltári források illetve korabeli sajtótermékek átfogó tanulmányozásán alapuló kutatómunka során terelődött a figyelem a Szegeden és a város egykori, nagykiterjedésű határában megrendezett, elsősorban lokális jelentőségű borkiállítások2 felé, amelyek jelentős mértékben hozzájárultak a homoki szőlőkultúra fejlesztéséhez, ugyanakkor tükrözték a helyi szőlőművelő társadalom összetételét.3 A felhasznált források fogódzót 2 A helyi borkiállításokkal párhuzamosan a városban országos jelentőségű bemutatókat is szerveztek, amelyek közül három érdemel említést. 1899-ben rendezték meg Szegeden az első mezőgazdasági országos kiállítást, amely szőlészeti-borászati bemutatóval is rendelkezett. Alapvetően az alföldi borok bemutatkozását szolgálta, aminek egyértelmű bizonyítéka az, hogy a termelők megközelítőleg harmada a borvidékről származott. A Homoki Szőlősgazdák Országos Egyesülete 1910. szeptember 25-én tartotta alakuló összejövetelét Szegeden a városháza közgyűlési termében. Ezt követően vette kezdetét az első országos homoki szőlészeti és borászati kongresszus, amelyen a korszak neves szakemberei tartottak előadásokat. Kiemelkedő rendezvénynek számított a szőlészeti-borászati kiállítás is, amelyen 300-an vettek részt, akik 560 borfajtát mutattak be. Két esztendővel a megalakulása után a Homoki Szőlősgazdák Országos Egyesülete szőlő-, bor- és gyümölcskiállítást rendezett Szegeden, amelyen csak azok mutatkozhattak be a termékeikkel, akik tagjai voltak a szervező társulatnak, illetve a Szegedi Gazdasági Egyesületnek vagy a bejelentéssel egyidejűleg felvételüket kérték a szervezetekbe. (Mód 2011, 93-130] 3 Jelen tanulmány elsősorban a Szegedi Híradóban, a Szegedi Naplóban, a Tanyai Újságban illetve a Tanyavilágban megjelent tudósítások elemzésén alapul, ami elsősorban azzal magyarázható, hogy a borkiállításokat szervező egyesületek iratanyaga egyáltalán nem vagy csak töredékesen, elenyészőnek mondható mennyiségben maradt fent. Akadnak természetesen kivételek, 479
