A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Kakucs Lajos: A doberdói fa. Giuseppe Ungaretti olasz költő 1916. augusztus 27-én írt háborúellenes versének tanúja a temesvári Bánsági Múzeumban
Kakucs Lajos A doberdói fa nagy veszteségeket. 1878-ban az ezred egységei részt vettek a boszniai hadjáratban, majd az első világháború kezdetén az orosz, később 1915 júniusától az 1918 novemberi összeomlásig az olasz fronton harcoltak. ( Az ezred egyik egysége 1917-1918-ban a nyugati fronton harcolt.] Az olasz fronton az ezred egységei részt vettek mindegyik isonzói csatában. 1918-ban, az akkor „Ritter von Frank" nevet viselő egység egyedüli volt, amely áttörte a több évi harc alatt áttörhetetlen olasz védelmi vonalakat.4 A Temesvári Hírlap 1916 nyarától rendszeresen beszámolt az ezred sorsáról. Többek között arról, hogy Krassó-Szörény vármegye képviselői és Lugos város polgármestere felkeresték az isonzói fronton harcoló ezred katonáit. A vaskatona, vasvitéz, vaslevente A gyakran csak vaslemezzel borított, fából, ritkábban teljes páncélból készített vaskatonák készítésének eredeti célja a háború következményeinek enyhítése, a hadirokkantak, árvák és özvegyek társadalmi támogatása volt. Első példánya a Bécsben 1915. március 6-án felállított, „Wehrmann in Eisen” szobor, amely a későbbiek mintájaként szolgált. Ezt követték a Monarchiában, Németországban, Törökországban, Belgiumban, Bulgáriában, sőt az Egyesült Államokban felavatottak. A mai Románia területéről a magyar szakirodalom szerint az első világháború idején hat, ma már az általunk bemutatotton kívül csak a nagyszebeni, 1915-ben felállított vaskatona ismeretes. Az utóbbi a Bruckhental Múzeum udvarán látható, és I. Ferenc József császár monogramos szöge mellett Ion Metianu érsek, Friedrich Teutsch 4 Az ezred történetéről Id: Hofmann, August von Donnersberg: Geschichte des k.u.k. Infanterie-Regiments Nr. 61,1798-1892, Wien, 1892.; és Waffen Kriegsalbum des K.u.KInfanterie Regiments Nr. 61. Temesvár, 1914-1917. Budapest, 1918. püspök és Dr. Karl F. Jikeli természetkutató nevét is őrzi.5 Temesváron a 61. számot viselő ezred rokkantalapjára már a háború kitörésének első heteiben elkezdődött a gyűjtés. 1914 szeptemberétől ismeretes a „Jószívű bizottság" tevékenysége, majd 1916 ősszén kezdődött el a meleg ruhák gyűjtése. A Temesvári Hírlap hasábjaiban nem találtunk pontos utalást a vashonvéd készítésének idejére. Arra, hogy ez 1916 tavaszán már megtörténhetett, utal az év április 13-i számban megjelent közlemény, mely a Temesvári Rokkant Intézet által felállítandó honvédszobor támogatására beérkezett adományokat sorolja fel. A hosszú lista élén, az ilyen szobroknál mindig első helyen álló József Ágost (1872-1962) főhercegtől, mint az olasz fronton harcoló, a temesvári ezredet is magában foglaló VII. hadtest parancsnokától származó 1 000 korona összeg áll. Második helyen, ugyancsak 1 000 koronával a Turul cipőgyár, míg harmadik helyen a dettai főszolgabíró- ság jeleskedett. Hogy az adományozók a Bánság minden népcsoportját képviselték, jelzi a „Timisana" román pénzintézet 50 koronás adománya is. A következő adománylista 1916. május 13-án jelent meg. A vaskatonával közel egy időben, 1916. tavaszán a temesvári színház mellett felállították az Istók János által készített, „Hadi áldozatkészség" szobrát is. A műkőből készített életnagyságú szobor a puskájára támaszkodó honvédet ábrázolta. A szobor háta mögött álló címeres oszlop tetején hatalmas turul tárta szét szárnyait. A legkisebb réztábla 2, a legnagyobb 500 koronát ért. Az így összegyűlt 40 000 korona a sebesültek és hadiárvák megsegítésére fordítódott. Ez a szobor 1917-ben a városi múzeumba került, ahonnan az első világháború után eltűnt.6 5 Duleu, Vlad: Soldatul de Fier de la Muzeui de Istorie din Sibiu. Internet. 6 Miklósik István: XIX. századi temesvári szobrok - és ami belőlük megmaradt. In: Mindenki Kalendáriuma, Temesvár, 2004,142. 436
