A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Bátyai Gitta: Borbélyok és fodrászok Szegeden - adatok egy helyi iparág történetéhez
Bátyai Gitta Borbélyok és fodrászok Szegeden - adatok egy helyi iparág történetéhez a helyiséget. Fiát mindig magával vitte a fodrászüzletbe, aki már gyermekként itt szívta magába a tudást. Férje, Lézinger József szintén a fodrász volt. A család nagyobb részben a fodrász szakmában dolgozott. Erzsébetnek és Józsefnek két fia született: József és Gyula, mindketten hölgyfodrászok lettek. József felesége, Icu, női fodrász, akinek nagyapja Kunágotán volt borbélymester. Ő abban az időben még eret vágott, köpölyözött, fogat is húzott. Gyula felesége kozmetikus. Lung Erzsébet testvére, Lung Mihály (Tasnádi Mihály], kinek a felesége (Nagy Julianna] is fodrász volt. A legidősebb testvér, Lajos vette feleségül Cserzy Mihály lányát, Pannát.30 Cserzy Mihály emléktáblájának avatásakor [1965] az egész család kapott meghívót. Bodnár György fodrászról így írt a Délmagyarország riportere, Papp Ferenc: „A színházi háttérbirodalom egyik intim zuga Bodnár György és kollegáinak műhelye, a fodrászat. Jószerével mindenki megfordul itt, s nem véletlenül. A tükör nyújtotta képet vizsgálja színész, énekes s persze maga a mester is: kielégítő-e a végeredmény, vagy még kell rajza igazítani. A frizura ugyanis nemcsak a színházlátogató közönségnél fontos, amikor ünnepi ruhát öltenek az esti előadásra, hanem a színpadok is, és a reflektor kegyetlenül igazságot szolgálja - ha valami nincs rendben a hajjal.” E műhelyt Bodnár György irányítja, aki 1971. március 1-jén kezdte munkáját a szegedi Nemzeti Színházban. Mesterei voltak Keczeli Dezső, majd a szolnoki főfodrász, Dobos Ferenc és felesége, és végül a legendás Mánik család, kiknél apáról-fiúra szállt a mesterség. Világsztárok fordultak meg nála, dolgozik a Szegedi Szabadtéri Játékokon is. Női fodrászként vizsgázott, azonban a színházban mindent tudni kell, akár férfi, akár női szereplő ül be székébe... Források Színház és Társaság 1924. szept. 15. Színházi Újság 1927. jan. 25., 1929. szept. 15. Alföldi Ipar és Kereskedelem 1931. febr. 28. 4. Vidéki Úri- és Hölgyfodrászok Szaklapja 1936. július 15., 1937. február 15., 1938. október 15. Fodrászok Szaklapja 1937. január 15., 1937. febr.15. Vidéki Fodrászok Szaklapja 1940. október 15. Szegedi Napló XXXII. (1910] jan. 1., XXXIII. (1911) szept. 7., XXXV. (1913) nov. 16., XLII. (1920) jan. 1., LV. (1933) jún. 15. Szegedi Új Nemzedék II. (1921) ápr. 6. Szegedi Híradó XIV. (1873) május 23., XXIX. (1888) december 15., Délmagyarország I. (1911) dec. 10., XV. (1925) aug. 19. és dec. 6., XVII.(1927) ápr. 17., XLIX. (1959) ápr. 16., LII. (1962) dec. 4., CXI. (2011) márc. 1., CXII. (2012) júl. 17. Szeged XXXIV. (1924) szept.7. XL.(1900) okt.19. Irodalom Hilf 1929 Hilf László: A szegedi iparosság Szegedi Közgazdasági Lexikon Szeged, 1930. története. A Szegedi Ipartestület Kiadása, Szeged, 1929. 30 Az érintettek szóbeli közlései alapján. 390
