A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Bátyai Gitta: Borbélyok és fodrászok Szegeden - adatok egy helyi iparág történetéhez

Bátyai Gitta Borbélyok és fodrászok Szegeden - adatok egy helyi iparág történetéhez űzése mellett az összes szépségápoló szer értékesítésére is, anélkül, hogy ezzel a legitim kereskedelemnek ártanának. Lapjában a fod­rászcikkek gyártóinak termékeit hirdetéssel és használati utasítással ismertesse, valamint a fodrásziparosokat szakcikkek útján a modern fodrászatra és szépségápolási cikkek kereske­désére nevelte. 1940. szeptember 23-án nyi­totta meg üzletét a Széchenyi tér 2/a számú épületben. Üzletének homlokzata 11 m, belül 11x6, 5 m és további négy helyiséget bérelt. Itt működött újságjának szerkesztősége és kiadó- hivatala. A Tisza Lajos körút 19. szám alatti 19 éve fönnálló üzlete nem szűnt meg, ott férfi és női fodrászat és kozmetikai szalon működött. A megnyitáson megjelentek a Kereskedelmi és Iparkamara, az Ipartestület Fodrászipar szak­osztálya küldöttei, sajtó. Ők kívántak Dudásnak sok szerencsét.”20 Hoffmann Hugóné Rosner Mária női fod­rász, manikűr, kozmetikus 1919-ben kapott működési engedélyt.21 Az Iskola utca 7. szám alatt volt a szalonja, cégtársa Gaskó Béla volt.22 Társa 1921-ben elhalálozott.23 Az 1924-ben Szegeden megrendezett Baross áruvásáron már jelen volt. Porcelán figurákra különleges és szép hajdíszeket varázsolt. Vallotta, hogy nem elég mindehhez a sütővas, mert ízlés és ötle­tesség is kell a szalonmunkához. A közönséget különösen érdekelte a hennával bronzvörösre festett divatos frizura. Modern parókák szere­peltek e kiállításon, az összes történelmi hajvi­seletet nagy sikerrel képviselte a megnyitón.24 Hoffmanné 1927-ben fodrászatát a Híd utcában hirdette. A bubifrizura nagy divat volt akkoriban és közkedvelt lett a henna hajfestés is. Az arcápolás is népszerű volt műhelyében. Nagy raktára volt illatszerekből és arckrémek­ből. A szegedi hölgyközönség köztudomásúan az összes vidéki város között a legízlésesebb volt mind öltözködésben, mind az öltözködést kiegészítő egyéb dolgokban. Kétségtelen, hogy 20 Vidéki Fodrászok Szaklapja 1940. október 15., 1. 21 Kér. ip. Kamara IX. 201. D. He-Ki 77. 22 Szegedi Napló XLII. (1920) jan. 1,. 8. 23 Szegedi Új Nemzedék II. (1921) ápr. 6., 4. 24 Szeged XXXIV. (1924) szept.7. a ragyogó toalett hatása teljesen elmarad, ha megfelelő frizura nem díszíti a fejet. A ruhá­nak és a hajviseletnek divatos összhangban kell lennie, hogy a hatás tökéletes legyen. A szegedi hölgyek abban a szerencsés helyzetben voltak, hogy a divattal mindig lépést tartó, nagy hölgy­fodrász termek álltak szolgálatukra.25 „Hoffmann Hugónénak a Kállai Albert utca 1. szám alatt hölgyfodrász és manikür terme fogalom volt Szegeden. Elegáns asszonyok és leányok tapasztalatból tudták, hogy olyan nagy­szerű kiszolgálásban sehol nem részesülnek, olyan kifogástalan és művészien ízléses munkát nem igen kapnak, mint Hoffmanné szalonjában: tartós ondolálást és vízondolálást a legmoder­nebb rendszerrel és gépekkel végezték, abszo­lút higiénikusan és páratlan előzékenységgel. A hölgyfodrászaton kívül a legkiválóbb magyar gyártmányú parfümök, kölnivizek, szappanok, krémek, és más piperecikkel dús raktára is a hölgyközönség rendelkezésére állt. Hoffmann Hugóné szalonjában megtalálhatták az összes legjobb magyar piperecikkeket: Baeder parfü­möt, púdert, krémeket, mert a legdúsabb vidéki minta-lerakat nála volt. 1933-ban megszűnt fodrászata, már az utóda hirdeti az üzletét.”26 1930-ban határozta el a szegedi fodrász szakosztály, hogy minden évben egy napot ünneppel tölt: impozáns fölvonulással a temp­lomban, este pedig társasvacsora keretében 2-3 legöregebb fodrásziparost oklevéllel tün­tettek ki. Ez a nap a fodrászipar ünnepét jelen­tette. Fölhívást intéztek az Országos Mester Szövetség vezetőségéhez és tagjaihoz, hogy avassák országos ünneppé Szent Demjén és Szent Kozma vértanúk napját. A szakosz­tály Móra Ferenc és Steiner Miklós ajánlatára védőszentjükké választotta őket, és minden év szeptember 27-ét ünnepnappá tették.27 25 Délmagyarország. XVII. (1927) ápr. 17., 14.; Színházi Újság, 1927. jan. 25. 26 Szegedi Napló LV. (1933) jún. 15., 7. 27 A szentek életrajza röviden: Krisztus születése után a II. század derekán arab törzsből Cziliczia, Aegae nevű városában születtek. Anyjuk Theodora, foglal­kozásuk pedig a testi és lelki betegek gyógyítása volt. A pogány vallású Lizias uralkodó nem jó szemmel 388

Next

/
Oldalképek
Tartalom