A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Bátyai Gitta: Borbélyok és fodrászok Szegeden - adatok egy helyi iparág történetéhez

Bátyai Gitta Borbélyok és fodrászok Szegeden - adatok egy helyi iparág történetéhez nem csak a modern és „históriai" frizurákban. Tizenöt év tapasztalatával, melyet Ardelyan és Pessl cs. és kir. udvari fodrászoknál Bécs- ben, Müller berlini udvari fodrásznál, valamint Marsell első ondolateurné\ Párizsban sajátított el. Mindezek elég garanciát nyújtottak arra, hogy mindenki bizalommal forduljon hozzá.17 Gottschall János hölgyfodrászata, manikűr és kozmetikai szalonja közkedvelt volt a város­ban. Különösen az „ó-stílű" parókáival keltett nagy föltűnést. Választékos készlete volt par­fümökből és pipere-cikkekből, a szakma min­den ágaztában járatos volt, így Szeged város hölgyközössége körében nagy megbecsülésnek örvendett. Az 1924-ben megrendezett Baross áruvásáron aranyéremmel tüntették ki.18 1925- ben hirdetésben hívta föl a hölgyközönség figyelmét újonnan berendezett, megnagyobbí­tott hölgyfodrász szalonjára. Bubifrizurái pári­zsi és bécsi mintára készültek. Előfizető vendé­geinek nagy árkedvezményt adott.19 Dudás Sándor Kiskundorozsmán született 1895-ben. Őseinek áldozatkészségéről tanús­kodik a dorozsmai Dudás-kápolna neve is. Hétéves korában édesanyját elvesztette, s mint félárva kisfiú minden támogatás nélkül, a maga erejéből képezte magát. Édesapjával a háború idején ugyanazon századnál teljesített szolgála­tot, meg is sebesült. Leszerelése után Szegeden ismét a fodrász iparát folytatta. Nem elégedett meg az iparával járó munka teljesítésével, kar­társai érdekében is dolgozott. 1920-ban, mint teljhatalmú megbízott vasárnap déltől hétfő ebédig tartó szünet bevezetését kérte. El is érte törekvésével célját, a szünet valóra vált, ezál­tal még több kontár nem rontotta a fodrász­ipart. A fodrásziparon és kartársai érdekének megvédésén kívül mással nem foglalkozott, távol tartotta magát a politikától. 1920-ben kölcsönpénzzel önállósította üzletét. Kezdet­ben mindenki sajnálkozását kiváltotta, mert bizony a legegyszerűbb berendezéssel megin­dult műhely még a segédje heti fizetését sem 17 Délmagyarország. I. (1911) dec.10., 19. 18 Színház és Társaság 1924. szept. 15., 27. 19 Délmagyarország XV. (1925) aug. 19. jövedelmezte. Egyedül ő nem csüggedt, bízott és remélt - és nem is csalatkozott. Tántorítat- lan akarata, vasszorgalma és ambíciója minden nehézséget legyőzött. 1922-ben már üzletét is renováltatta, bővítette azzal, hogy hajat és illat­szert vásárolt. Igen korán fölismerte a fodrász­ipar új korszakának hajnalhasadását. Az elsők között volt, aki a bubifrizura divatját és a víz- ondolálást Szegeden bevezette. Szüntelenül tanult és kartársait is folyton tanította. Nagy érdeme volt 1924-ben az országos kongresszus összehívásában, ebből született meg az orszá­gos szövetség. 1925-ben megszervezte a fod­rászok árubeszerzési szövetkezetének XV. sz. fiókját, mégpedig nagy áldozatok árán, hiszen a háza eladásából befolyt 12,5 millió koronát a szövetkezeti jegyzésre fordította, amit önhi­báján kívül el is vesztett. Nem vonta ki magát egy olyan mozgalom alól sem, amely a kartár­sak összehozását célozta. Szaktanfolyamok tar­tásának, sportklubok megalakításának mindig lelkes támogatója, szervezője és résztvevője volt. 1927-ben a Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával Bécsbe, Párizsba és Berlinbe ment szaktanfolyamot látogatni. Az üzlete virágzott, fióküzletet is nyitott. 1930-ban meg­vette a volt Pipere és Gyógyszappan Ipari Gyár fölszerelését, és volt vegyészmesterével tár­sulva „Aspásia Illatszer és Szappanipar" néven fejlesztette tovább. „A legszolidabb életet élve, elfoglaltságai mellett több egyesületnek volt tagja és tiszt­ségviselője. Puritán jellem volt. Senkitől ellen­szolgáltatást nem várt, és nem is fogadott el. Ha netán előnyhöz is jutott, azt is csak úgy vállalta, ha azon keresztül másokon is segíthetett. A nap minden óráját munkában töltötte, mindig töb­bet termelt, mint amennyit fogyasztott, ezekből volt a látszólagos többlete. A szaklapot is azért vette át és tartotta életben, hogy kartársait az összetartásra nevelje, és megszerettesse velük a fodrászipart. Célja volt a sajtón keresztül föl­ébreszteni kartársait arra a magasztos tudatra, hogy a fodrászipart űzőknek az orvosi karral együtt, egy úton kell haladni, az emberiség egészsége és szebbé tétele érdekében. Célja volt a fodrásziparosokat a helyes fodrászat 387

Next

/
Oldalképek
Tartalom