A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Bátyai Gitta: Borbélyok és fodrászok Szegeden - adatok egy helyi iparág történetéhez
Bátyai Gitta Borbélyok és fodrászok Szegeden - adatok egy helyi iparág történetéhez nem csak a modern és „históriai" frizurákban. Tizenöt év tapasztalatával, melyet Ardelyan és Pessl cs. és kir. udvari fodrászoknál Bécs- ben, Müller berlini udvari fodrásznál, valamint Marsell első ondolateurné\ Párizsban sajátított el. Mindezek elég garanciát nyújtottak arra, hogy mindenki bizalommal forduljon hozzá.17 Gottschall János hölgyfodrászata, manikűr és kozmetikai szalonja közkedvelt volt a városban. Különösen az „ó-stílű" parókáival keltett nagy föltűnést. Választékos készlete volt parfümökből és pipere-cikkekből, a szakma minden ágaztában járatos volt, így Szeged város hölgyközössége körében nagy megbecsülésnek örvendett. Az 1924-ben megrendezett Baross áruvásáron aranyéremmel tüntették ki.18 1925- ben hirdetésben hívta föl a hölgyközönség figyelmét újonnan berendezett, megnagyobbított hölgyfodrász szalonjára. Bubifrizurái párizsi és bécsi mintára készültek. Előfizető vendégeinek nagy árkedvezményt adott.19 Dudás Sándor Kiskundorozsmán született 1895-ben. Őseinek áldozatkészségéről tanúskodik a dorozsmai Dudás-kápolna neve is. Hétéves korában édesanyját elvesztette, s mint félárva kisfiú minden támogatás nélkül, a maga erejéből képezte magát. Édesapjával a háború idején ugyanazon századnál teljesített szolgálatot, meg is sebesült. Leszerelése után Szegeden ismét a fodrász iparát folytatta. Nem elégedett meg az iparával járó munka teljesítésével, kartársai érdekében is dolgozott. 1920-ban, mint teljhatalmú megbízott vasárnap déltől hétfő ebédig tartó szünet bevezetését kérte. El is érte törekvésével célját, a szünet valóra vált, ezáltal még több kontár nem rontotta a fodrászipart. A fodrásziparon és kartársai érdekének megvédésén kívül mással nem foglalkozott, távol tartotta magát a politikától. 1920-ben kölcsönpénzzel önállósította üzletét. Kezdetben mindenki sajnálkozását kiváltotta, mert bizony a legegyszerűbb berendezéssel megindult műhely még a segédje heti fizetését sem 17 Délmagyarország. I. (1911) dec.10., 19. 18 Színház és Társaság 1924. szept. 15., 27. 19 Délmagyarország XV. (1925) aug. 19. jövedelmezte. Egyedül ő nem csüggedt, bízott és remélt - és nem is csalatkozott. Tántorítat- lan akarata, vasszorgalma és ambíciója minden nehézséget legyőzött. 1922-ben már üzletét is renováltatta, bővítette azzal, hogy hajat és illatszert vásárolt. Igen korán fölismerte a fodrászipar új korszakának hajnalhasadását. Az elsők között volt, aki a bubifrizura divatját és a víz- ondolálást Szegeden bevezette. Szüntelenül tanult és kartársait is folyton tanította. Nagy érdeme volt 1924-ben az országos kongresszus összehívásában, ebből született meg az országos szövetség. 1925-ben megszervezte a fodrászok árubeszerzési szövetkezetének XV. sz. fiókját, mégpedig nagy áldozatok árán, hiszen a háza eladásából befolyt 12,5 millió koronát a szövetkezeti jegyzésre fordította, amit önhibáján kívül el is vesztett. Nem vonta ki magát egy olyan mozgalom alól sem, amely a kartársak összehozását célozta. Szaktanfolyamok tartásának, sportklubok megalakításának mindig lelkes támogatója, szervezője és résztvevője volt. 1927-ben a Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával Bécsbe, Párizsba és Berlinbe ment szaktanfolyamot látogatni. Az üzlete virágzott, fióküzletet is nyitott. 1930-ban megvette a volt Pipere és Gyógyszappan Ipari Gyár fölszerelését, és volt vegyészmesterével társulva „Aspásia Illatszer és Szappanipar" néven fejlesztette tovább. „A legszolidabb életet élve, elfoglaltságai mellett több egyesületnek volt tagja és tisztségviselője. Puritán jellem volt. Senkitől ellenszolgáltatást nem várt, és nem is fogadott el. Ha netán előnyhöz is jutott, azt is csak úgy vállalta, ha azon keresztül másokon is segíthetett. A nap minden óráját munkában töltötte, mindig többet termelt, mint amennyit fogyasztott, ezekből volt a látszólagos többlete. A szaklapot is azért vette át és tartotta életben, hogy kartársait az összetartásra nevelje, és megszerettesse velük a fodrászipart. Célja volt a sajtón keresztül fölébreszteni kartársait arra a magasztos tudatra, hogy a fodrászipart űzőknek az orvosi karral együtt, egy úton kell haladni, az emberiség egészsége és szebbé tétele érdekében. Célja volt a fodrásziparosokat a helyes fodrászat 387
