A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Bátyai Gitta: Borbélyok és fodrászok Szegeden - adatok egy helyi iparág történetéhez
Bátyai Gitta Borbélyok és fodrászok Szegeden - adatok egy helyi iparág történetéhez Párisból, Eau de Chinine fejkorpatisztító- szer", a hajtűket, hajfonatokat, hajválasztókat [Scheitel] kívánatra házhoz küldte. Ezen kívül tisztelettel értesítette a nagyérdemű közönséget, hogy a Híd utcai Milkó-palotában a „Figaróhoz” címezve december 12-én, szerdán fióküzletet nyitott, amelyben hölgyek számára külön termet rendezett be.8 Hirdetésében szerepelt baba-paróka, valódi hajból legújabb divatú hajbetét, párizsi loknik, hajfonatok, hajból készített hajbetétek, valamint a hajfestékek és hajápoláshoz fejmosó szerek.9 1903-tól a Széchenyi téren, a Tisza szálló mellett hirdetett: „Róth Antal elsőrendű borbély és fodrász üzlete, Széchenyi tér. Ajánlja a közönségnek a figyelmes kiszolgálást, beretvá- lást, szakáll- és hajvágást.” Állandóan raktáron tartott hajfonatokat, parókákat, hajhálókat. Készletét betétek, illatszerek, fogkefék, a hajkefék, fésűk, továbbá korpa és hajhullás elleni szerek egészítették ki. Ajánlotta ártalmatlan haj- és szakállfestő szereit.10 Róth Antal méltán viselte a mesteri címet. 1934-ben üzletének 50 éves fönnállását ünnepelte. Ekkor tüntették ki a szakosztály ezüstkoszorújával, Kereskedelmi és Iparügyi miniszteri, valamint az IPOK és a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara okleveleivel. Gyűjtötte a régi szerszámokat, iratokat - egy leendő fodrászipari múzeum részére. A Belvárosi temetőben nyugszik. Fia, Róth Aurél fodrász Szegeden született 1889-ben. Kolozsvárott, mint színházi fodrász szabadult föl, majd Budapesten, Bécsben és Lausanne-ban gyarapította szaktudását. A Széchenyi tér 2. szám alatt dolgozott, fióküzlete a Kálvária tér 7. számú házban volt. Elismert, elsőrendű szakember, a színház szerződéses fodrásza volt. 73 éves korában halt meg, 1962 decemberében. A Belvárosi temetőben nyugszik.11 8 Szegedi Híradó XXIX. (1888) december 15., 8. 9 Szegedi Napló XXXII. (1910) jan. 1., 15. 10 Színházi Újság 1929. szept. 15., 4. 11 Délmagyarország LII. (1962) dec. 4., 4. Heim Antal (1876-1959) úri és női fodrászatát a Takaréktár utca 8. szám alatt alapította 1904-ben. A cég Szegeden ekkor szaktudásban a legfejlettebb volt, s minden szakmába vágó munkát elsőrendű kivitelben végzett a modernül berendezett helyiségében. Külön női fodrászata volt, amelyben az összes hajmunka szakszerűen, elsőrangú kivitelben készült (Szegedi Közgazdasági Lexikon, 1930). 1913- ban fodrászüzletét áttette a Szeged Csongrádi Takarék bérpalotájába, és egybeolvasztotta új fodrásztermével és hölgyfodrászatával. A régi helyiség berendezését eladta.12 Üzletét 1925- ben újjáalakítva, külföldi mintára berendezve nyitotta meg. Elkülönített férfi és női osztályt, angol rendszerű állandó hideg és meleg víz szolgáltatással. Elektromos hajszárítást, kék- fény-kezelést alkalmazott. Bevezette a „Henné” hajfestést, amely egyszeri festés után azonnal színezett. A legmodernebb bubifrizurát készítette, s volt nála vízondolálás és manikűr-szolgáltatás, majd előnyös bérletrendszer.13 1959. április 15-én, Szeged legidősebb fodrászaként halt meg, 84 éves korában. Kezdetektől Szegeden dolgozott, majd 1951-től, az államosítás után a Fodrász és Kozmetikai Kisipari Szövetkezet Takarék utcai részlegének a megalakulásától kezdve e műhelyben működött, mint szövetkezeti dolgozó.14 Felesége, Barkóczy Aranka szintén fodrász volt. Lányai: Aranka (1901-1977) a fodrászatot Párizsban, Rózsika (1914-1995) a fodrász és kozmetikus mesterséget Bécsben tanulták.15 Gottschall János (1874-1951) 1911-ben nyitotta hölgyfodrász termét a Kölcsey utca 2. szám alatt. Vállalt hajmosást, (villany-szárítógéppel szárította a hajat) a nap bármely szakában, öt perc alatt elvégezve. Divat és kosztümfrizurákat készített, kéz- és körömápolást (manikűr) végzett.16 Még ebben az évben Kreis Józseffel társult. Kreis elsőrendű szakember, sőt művész volt, 12 Szegedi Napló XXXV. (1913) nov. 16., 2. 13 Délmagyarország XV. (1925) aug. 19. 14 Délmagyarország XLIX. (1959) ápr. 16., 5. 15 Unoka szóbeli közlése alapján. 16 Szegedi Napló XXXIII. (1911) szept. 7. 386
