A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Felletár Zsolt: Válságról a válságban
Felletár Zsolt Válságról a válságban (pengő) Sorsz. Vagyonelemek 1930 1931 1932 Vállalat eszközállománya 01. Ingatlanok, gépek/berendezések 276.700 266.100 257.500 02. Készletek 515.328 67.800 63.360 03. Adósok/váltókövetelés 297.820 194.820 223.177 04. Behajthatatlan követelések n.a. 28.157 54.753 05. Pénztár 32.972 50.884 8.429 06. Forgóeszközök (2+3+5) 846.120 313.504 294.966 Vállalat pénzügyi forrásai 07. Szállítók/váltóelfogadvány 98.187 43.951 61.572 08.55 Hitelezők 665.064 196.195 158.088 09. Rövid lejár, kötelezettségek (7+8) 763.251 240.146 219.660 10. Saját tőke 357.850 350.187 339.459 11. Vállalati vagyon/mérlegfőösszeg 1.130.483 590.334 559.121 9. táblázat: Lippai Imre Gőzfűrészgyára egyéni cég vagyonméregének fontosabb elemei és behajthatatlan követelésének felfutásához vezetett. Míg ez az arány52 53 a Lippai fűrészgyárban 1930-ban 25 százalék, addig 1932-re meghaladja az 53 százalékot. A határidőn túli és behajthatatlan kintlévőségek növekedése egyre nehezebbé tette a vállalat finanszírozását, fizetőképességének fenntartását. A fűrészgyár 1931-es üzleti évére, egyes „hitelezési veszteségek” képződésére Schwimmer Endréné, Lippai Rózsa így emlékezett visz- sza: „A tőlünk évek óta rendszeresen fűrészárut vásárló Beck Jenő54 55 és a Kaufmann-testvérek55 1931-ben, nagyjából egy időben jelentették be, hogy az elszállított fáért átmenetileg nem tud52 Valószínűleg ez a tétel 100 százalékban a rövid lejáratú kötelezettségek közé tartozik (beruházási hitel léte nem ismert ebben az időszakban). 53 (Vevőkkel szembeni követelés/éves árbevétel) x 100 54 Beck Jenő fakereskedő, telephelye a Római körűt 1. sz. alatt volt, a korábbi Tenner Hordógyár helyén. A fatelepet később Lippai Imre vette meg (nem kizárt, hogy a telephely tulajdonjogát követelése beszámításával szerezte meg). 55 Kaufmann Dezső és Sándor Kaufmann Testvérek cégnéven 1904-ben indították el fakereskedésüket. A közkereseti társaság ellen 1931-ben indult csődön kívüli kényszeregyezségi eljárás, ennek ellenére a cég 1944-ig működött. Szegedi cégbírósági törzskönyvi Társas cégek jegyzéke III. kötet CSML nak fizetni. Ezért apám leállította a részükre történő farönk és tüzelőanyag szállítást. Nem sokkal később, egyik reggel csengett a telefon, Kaufmann apámat kereste. Udvariasan megkérdezte, hogy miért nem küldtünk neki ismét rönkfát, szokás szerint. Apám kimért válaszában azokra a városban elterjedt kósza hírekre utalt, amelyek fakereskedése fizetésképtelenségéről szóltak. Kaufmann természetesen tagadta, és megnyugtatta apámat az áj szállítás utáni maradéktalan fizetésről. Szegény apám beadta a derekát. Pár nappal az áru leszállítása után Kaufmann hivatalosan csődöt jelentett." A történet hitelességét alátámasztja a Lippai Imre Gőzfűrészgyára egyéni cég 1931.12. 31-i keltezésű behajthatatlan követeléseket rögzítő bizonylata.56 Eszerint a Beck fakereskedés lejárt tartozása 4 081 pengő, a Kaufmann-testvérekkel szemben 9 390 pengő lejárt követelése állt fenn a fűrészgyárnak. Ez utóbbi a listán a legmagasabb összeget képviselte. Lippai Imre a cége működtetésének finanszírozásához szükséges forgótőkét döntően idegen forrásokkal biztosította. Ezek között a legnagyobb részarányt a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár által rendelkezésére bocsátott 56 Népellenes bűntett peranyaga. Nb. 181/1945. CSML 355
