A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Felletár Zsolt: Válságról a válságban
Felletár Zsolt Válságról a válságban készletfinanszírozási hitelek képezték. Az egyes vételi ügyletekhez kapcsolódó hitelkérelmeket a takarékpénztár igazgatósága külön- külön engedélyezte, tehát éves rulírozó hitelkeret57 nem állt a rendelkezésére. A rövidlejáratú forgóeszközhitei elsődleges jogi biztosítékát a faanyagon alapított zálogjog képezte. Emellett a bank általában egyéb fedezeteket is bevont, mint pl. az adós által kibocsátott váltót, rész- tulajdonosok készfizető kezességvállalását és/ vagy bankbetéten alapított óvadékot. Az alultőkésített gyárak számára - kiváltképp a válság ideje alatt - kiemelt fontossággal bírt a bizalmi alapokon nyugvó, kiszámítható üzleti kapcsolat a finanszírozó bankkal. Ennek szellemében Lippai Imre emberfeletti erőfeszítéseket tett a tőke- és kamatfizetési határidők betartására. Annak ellenére, hogy ez nem minden esetben sikerült - pl. 1931. március 15-én a takarékpénztárral szemben 38 000 pengő lejárt tartozása állt fenn,58 a bank bizalma irányába töretlen volt. Bizonyítékát a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár igazgatósági jegyzőkönyvében találjuk. Az 1936. március 4-én tartott ülés emlékeztetőjénél a következő bejegyzés található: „Vezérigazgató indítványozza, hogy a megüresedett felügyelőbizottsági tagsági helyre Lippai Imre, a megüresedett választmányi helyekre ... jelöltessenek. Az igazgatóság az indítványt magáévá teszi."59 A vagyonmérleg rövid áttekintését követően a Lippai fűrészgyár fennmaradását segítő másik fontos tényezőt is szükséges megemlíteni. Lippai Imre, mint magánszemély mobilizálható vagyonát. A Szeged-Csongrádi Takarék- pénztárnál jelentős összegű bankbetéttel és 57 Rulírozó hitelkeret: egy vagy több évre szóló hitelkeret, melynek terhére - külön banki döntés nélkül - egyedi kölcsönök vehetők igénybe a még fel nem használt keret erejéig. A kölcsönök törlesztésével a hitelkeret „visszatöltődik”, így a futamidőn belül ismételten igénybe vehető. Ezért más néven „feltöltődő” hitelnek is nevezik. 58 Lista az 1930. 12. 31. és 1931. 03. 15. között fennálló lejárt követelésekről és kötelezettségekről (másolat a Lippai levéltár birtokában). 59 Szeged-Csongrádi Takarékpénztár igazgatósági jegyzőkönyve, 1936-1941. 40. CSML vállalati részvényportfolióval rendelkezett. Forrását a korábbi évekből a különböző vállalkozásaiból származó jövedelmek60 képezték, így pl. a tulajdonát képező vásárhelyi ipartelep bérléséért ifj. Lippai Imre havi 750 pengő bérleti díjat fizetett. A képződött évi 9 000 pengő bevételt viszonyítva a szegedi fűrészgyárnál a válság éveiben képződött veszteség összegéhez, megállapítható, hogy ezek a szegedi fűrészgyár működési keretein kívül képződött pénzügyi források jelentős szerepet játszhattak a vállalat „talpon maradásában”. Hasonlóan a vásárhelyi telephez, a szegedi fűrészgyár telke is Lippai Imre és felesége tulajdonát képezték, így a válságot megelőzően ebből is rendszeres bevételük származhatott. A teória helyességét némiképp árnyalják azok - az ebben az időszakban végrehajtott - a fejlesztések és cégvásárlás61 egyszeri ráfordításai, amelyek a korábbi megtakarítások jelentős részét felemészthették. További folyamatos anyagi terheket rótt Lippai Imrére a Milkó családtól megvásárolt, alacsony kapacitáskihasználtsággal működő téglagyár veszteséges működésének finanszírozása. A fűrésztelep forgótőkéjének nagysága 1932- re az 1930. évi érték 35 százalékára olvadt, és elérte a gazdasági működőképessége határát. A három éve tartó veszteséges gazdálkodás és az egyéb források elapadása adóhátralék képződéséhez vezetett.62 * * Lippai Imre 1932. februárban öt havi részletfizetési kérelemmel fordult a szegedi forgalmi adóhivatalhoz a december hónapban képződött 3 117 pengő forgalmi adó hátralékának megfizetésére. A hatóság részben helyt adott kérelmének, amikor kéthavi törlesz60 Jelentős/többségi részesedése a Belvárosi Mozi Rt- ben, 600 holdat meghaladó bérelt és saját tulajdonú mezőgazdaságilag művelt területek hozadéka; a vásárhelyi ipartelep bérbeadásából származó díjak, mészégető évi nyeresége stb. 61 Fejlesztések: a Tombátz-féle mészégető megvásárlása és korszerűsítése 1928-ban; a vásárhelyi „József” gőzmalom és gőzfűrész ipartelep megvétele szintén 1928-ban, ötéves részletfizetésre; a Szegedi Keramit- és Műtéglagyár részvénytársaság átvétele 1930-ban. 62 Szegedi Adóhivatal 1932. évi határozatai Lippai Imre halasztási és részletfizetési kérelmeire (Lippai levéltár) 356
