A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Felletár Zsolt: Válságról a válságban

Felletár Zsolt Válságról a válságban két évben a kényszerintézkedést igénylő ese­tek a harmadára, illetve közel tizedére estek vissza, ami a gazdaság konszolidációját jelzi. A táblázat már nem tér ki az 1939. és 1940. évre, Észak-Erdély és Kárpátalja visszacsatolásá­nak időszakára. Ekkor az inszolvens vállalatok száma ismét növekedésnek indult. Válságban a dél-alföldi régió Az OHE a '20-as években építette ki országos fiókhálózatát. A budapesti és vidéki fiókok közötti hatáskört a kényszeregyezségi eljárásba vont cég hitelezői minősített többségének szék­helye határozta meg. Ha a kamarakerületben székhellyel rendelkező hitelezők követelése nem érte el az összes követelés 75 százalé­kát, az OHE budapesti központja volt illetékes. A gyakorlatban az ügyek döntő hányada így Budapestre került. A 4. sz. táblázat adatai jól mutatják, ahogy a megyei és az összevont megyei6 kényszeregyez­ségi eljárások száma évről-évre számottevően csökkent. A szegedi fióknál feltüntetett ügyletek alacsony száma arra enged következtetni, hogy az egyezségbe vont helyi vállalatok hitelezését jelentős részarányú, megyén kívüli székhellyel rendelkező vállalkozás és bank finanszírozta. 1930. második félévében orosz árutömeg árasz­totta el az európai fapiacokat. Következménye­ként az épületfa termékek értékesítési ára drá­maian csökkent, jelentős veszteséget okozva ezzel a fakereskedőknek. Tovább súlyosbította a fűrészipar helyzetét, hogy az év végére egyértel­művé vált: Magyarország nem képes megkötni Csehszlovákiával az export-import tevékeny­ségre vonatkozó keretszerződést. Ennek leg­nagyobb vesztesei a Tisza menti fűrésztelepek tulajdonosai lettek, akik fenyőrönkfa készletei­ket e területekről - a Tiszán leúsztatva - szerez­ték be. A Tisza menti fűrészek a következő évi faszükségletük biztosítása érdekében a szegedi, illetve debreceni ipari és kereskedelmi kamara égisze alatt értekezletet tartottak. Az írásos anyagban többek között említés nyert a faipart évek óta sújtó adózási szabály, ami szerint a kül­földről behozott fűrészáru forgalmazása men­tes a forgalmi adó fizetése alól, ezzel szemben a belföldi értékesítést terheli ez az adónem.7 8 Ügyletek (db) 1929 1930 1931 1934 1935 Kamarakerület összesen 134 68 n.a. 78 n.a. Ebből: fakereskedő n.a. 3­5 i bútorgyáros n.a. 1­2­cementáru gyáros n.a. 1­­­építészipar n.a.­­1­Kamarakerületből: Csongrád + Békés megye 98 53 19 n.a. 16 Csongrád megye 63 27 n.a. n.a. n.a. Szeged n.a. n.a. 3 n.a. 2 4. táblázat: Az Országos Hitelvédő Egylet vidéki kamarakerületének hatáskörébe tartozó fizetésképtelen vállalkozások ügyletei.9 7 A Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara jelentése a kerü­let 1930. évi közgazdasági viszonyairól. Szeged, 1931. 8 Kamarakerület vármegyéi: Bács-Bodrog, Békés, Csanád- Arad-Torontál és Csongrád. Forrás: A Szegedi Kereske­________________ delmi és Iparkamara jelentései a kerület 1930-1935. évi 6 Összevont megyék: Csongrád-Békés megye. közgazdasági viszonyairól. Szeged, 1930-1935. 347

Next

/
Oldalképek
Tartalom