A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Felletár Zsolt: Válságról a válságban
Felletár Zsolt Válságról a válságban Szeged gazdasága - fókuszban a fakereskedelem 1931 szeptemberében Dr. Somogyi Szilveszter polgármester az őt ért vádakra reagálva a következőképpen nyilatkozott: „Tiltakoznom kell az »eladósodott Szeged« cím ellen, mert nem fedi a valóságot, és mert a legnagyobb és legvagyonosabb magyar város hitelét ok nélkül rontja. [...] Egyetlen magyar várost sem sújtottak a határok olyan kegyetlenül, mint Szegedet. Míg némely város a trianoni határmegvonás folytán nagyobb környéket nyert, Szeged mindent elveszített. Elveszítettük a Bánátot és Bácskát; 300 községnek és 300000 embernek azelőtt ideirányuló forgalmát. Délen a mi városunk alkotja az ország déli határát, keleti és nyugati irányban a trianoni határ elvágott bennünket minden forgalom lehetőségétől - északra pedig már minden Budapestre gravitál. [...] Nem felel meg a valóságnak, hogy a város el van adósodva. Adóssága van, de nincs eladó- sodva. Kilencvenmillió pengő értékű vagyonával szemben 23 millió pengő adóssága van. Az utolsó békeévben, 1914-ben 32 millió aranykorona volt az adóssága, ami közel 40 millió pengőnek felel meg. [...] Igaz, hogy nagy kamatot kell utána fizetnünk - évi 2,100.000 pengőt, azonban ebből az adósságból épített bérházaink, tanyai vasutunk és üzemeink évi 800.000 pengőt behoznak. [...] Ma minden város küszködik a pénzhiánnyal; nemcsak mi, hanem Anglia és Amerika is kölcsönnel fedezi költségvetésének deficitjét. Ami kölcsönt a város felvett, arról be is tudunk számolni ...”9 Legátfogóbb képet a fakereskedelem 1931. évi helyzetéről A Szegedi Kereskedelmi és Ipari Kamara éves összefoglalója című kiadvány nyújtja.10 Ebből kiderül, hogy a belföldi értékesítés utáni forgalmi adó mértékét a Bethlen kormány 3 százalékra növelte, még kedvezőtlenebb helyzetbe hozva ezzel a belföldi fakeres9 Az eladósodott Szeged. Délmagyarország, 1931. 09. 20. 3. 10 A Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara jelentése a kerü let 1931. évi közgazdasági viszonyairól. Szeged, 1932. kedőket a külföldi versenytársaikkal szemben. Emiatt tovább romlott a szegedi fakereskedők és gőzfűrészek jövedelmi pozíciója, tevékenységük veszteségessé vált. Egy újonnan megalkotott miniszteri rendelet értelmében a fenyőgömbfát és termelvényeit magas vámmal sújtották. Annak ellenére, hogy a rendelet életbe léptetése az évben nem történt meg, a külföldi fakereskedők szinte ellepték a magyar- országi fapiacokat, és vevőiket és a potenciális érdeklődőket folyamatosan a közelgő vámbevezetés miatti áremelkedéssel riogatták. Eredményesen. A Tisza menti fűrészek a készleteikből 4-5 hónapig nem tudtak érdemleges mennyiséget értékesíteni. A belföldi értékesítési forgalom csökkenésének következményeként az évet az üzemszünetek, a munkaerő gazdálkodás oldaláról leépítések és tömeges elbocsátások jellemezték. Az áru- és pénzhitelezők körében a bizalmatlanság évről-évre nőtt, ami miatt a hitelfelvétel és kereskedelmi hitelhez jutás szinte ellehetetlenült. A magyar-csehszlovák kereskedelmi szerződés meghiúsulása következtében a kereskedők az éves faalapanyag- szükségletük előteremetéséhez behozatali engedély beszerzésére kényszerültek. Ez utólag túlzottan hosszadalmas és bonyolult eljárásnak bizonyult. Ráadásul az engedélyek birtokában is csak nagyjából a szükségletük negyedét fedezhették az importból, jó kezdeményezésnek tűnt a belföldi tűzifatermelés védelmére megalkotott vámtörvény, azonban csekély eredménnyel járt. A magas vasúti díjaknak köszönhetően a Dél-alföld továbbra is román és jugoszláv behozatalra szorult. Nagyrészt a kereskedelmi és ipari kamara közbenjárására később a MÁV a magyar fatermelő vidékekről tarifakedvezményeket léptetett életbe az alföldi, fában szűkölködő településekre. Decemberben az Alföldön domináns román tűzifatermelők SEL néven szindikátust alapítottak, és kihasználva gazdasági erejüket a szokásos árakat 30-60 pengővel drágították. Az 1932. évben sem történt előrelépés a lokális gazdaság élénkítésében. „Sem a város, sem az ország nem gondol Szegeden az építkezésekre" címmel a Délmagyarország ban helyzetértékelő 348
