A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Sípos József: Az Egységes Párt szervezése és 1922-es tavaszi kampánya
Sipos József Az Egységes Párt szervezése és 1922-es tavaszi kampánya lesz és nincs. Én a politika terén arra törekedtem és törekszem most is, hogy az országnak a nyugalmat ezen a téren is visszaadjuk. [...] a kormány nemcsak bírni akar, de bírni is fog azokkal a szenvedélyekkel, amelyek önökkel szemben megnyilvánultak.” Az ortodox izraelita hitközség küldöttsége előtt pedig elmondta: tudja, hogy a „magyar társadalomban a zsidóság irányában bizonyos ellentétek mutatkoztak”. Biztosította őket, hogy ő ellene van a más vallásúak üldözésének, nem őket, hanem a vallástalanságot kell üldözni. Meggyőződésem - mondta -, hogy „önök épp úgy teljesítik kötelességüket a haza iránt, mint mindenki más. Legyenek meggyőződve arról, hogy ebben az esetben az összhang a magyar társadalomban helyre fog állni”.14 E felekezetek vezetőivel való találkozókra valószínűleg azért is volt szükség, mert ők sem támogatták Nagy János újabb jelöltségét, aki képviselőként velük nem tartott normális kapcsolatot. A népgyűlés után rendezett banketten Bethlen visszautasította az ellenzék azon vádjait, hogy a magyar kormányküldöttség a genovai konferencián sikertelenül szerepelt. Ugyanakkor elismerte, hogy ott az „úgyszólván meztelen lovag volt kénytelen felvenni a harcot a páncélos lovaggal szemben és a magyar nemzetért helytállni". Kiemelte: ők szóvá tették az utódállamokban élő magyar kisebbség súlyos helyzetét, és azok javítását sürgették. Az út tanulsága volt - mondta -, hogy az országnak nemcsak a szomszédos országokból irányított tendenciózus propaganda árt, amelybe beleértette a magyar emigrációt is, hanem „súlyosan ártanak továbbá azok a bűncselekmények, amelyeket ebben az országban elkövettek. Én ezeket elítélem és ellenük a törvény szigorával járok el." Ebben a kérdésben Bethlen szavahihetőségét csökkentette, hogy az egy hónappal korábban a fővárosban elkövetett 14 Világ, 1922. V. 3., 6. Az egri zsidóság egyik vezetőjének a velük való találkozásról szóló nyilatkozatát lásd: Az Újság, 1922. V. 3., 1. bombamerénylet tetteseit még mindig nem sikerült kézre keríteni. Pohárköszöntője végén a genovai tárgyalások tapasztalatai alapján állította: be kell kapcsolódnunk a nemzetközi életbe. „Genovában igenis egy új Európa kialakítása folyik. Még hosszú és nagy munkára lesz szükség, hogy ez az új Európa kialakuljon, de nekünk magyaroknak arra van szükségünk, hogy [...] részt vegyünk Európa újjászervezésében, vagy 'hajónk felett a hullámok fognak összecsapni’.” Befejezésül a miniszterelnök elmondta: kül- és belpolitikai céljaink eléréséhez „nem erőszakra van szükségünk, hanem kultúrára. A kultúra nemcsak a tudománynak a kifejezője, hanem a lélek pallérozottságának. A kultúra jelenti az önfegyelmet, a magán- és a közéletben. A közéleti önfegyelmet, sajnos, nélkülözzük országunkban, pedig ez akadályozza meg a hiúság, az önzés és hasonló bűnök előtérbe nyomulását.” Az egri és a Heves megyei Egységes Párton belüli feszültségeket jelezte az is, hogy Bethlen pohárköszöntője után Széky Péter földbirtokos tiltakozott az ellen az állítás ellen, hogy e pártnak a megyében nincs kellő támogatottsága. Úgy vélte, hogy ennek ellenkezőjét bizonyítja az, hogy a nagygyűlésen a társadalom legkülönbözőbb rétegei voltak jelen. E feszültségeket kívánta elsimítani Bethlen azzal, hogy odament a volt kisgazdapártiak asztalához és ott rövid beszédet mondott. Erre Csöprögi András kisgazda a miniszterelnökre, Nagy János pedig a kisgazdákra ürítette poharát. Ebéd után a miniszterelnök és kísérete megtekintette a várost, majd részt vett a MOVE sportünnepélyén és aztán Szmrecsányi érseknél tett újabb rövid látogatást.15 Valószínűleg vele is Nagy János jelöltségének visszavonását beszélték meg. Ez egy héttel később - mint látni fogjuk - meg is történt. Ezután a delegációval együtt visszautazott a fővárosba. 15 Szózat, 1922. V. 3., 3. 337
