A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Máté Zsolt: A szegedi Palánk városrész 1697. évi telekkönyvének térképi megfejtése (A feltört dió)
Máté Zsolt A szegedi Palánk városrész 1697. évi telekkönyvének térképi megfejtése (A feltört dió] A prefektúrára (kamarahivatal} vonatkozó, hasonlóan többszörös hivatkozás gondolkodtatott el. A prefektúra épületének leírása (Kenéz-Szakály 1984, 35) egy jellegzetes alakú épület méreteit adja meg. A méreteket is tartalmazó leírás alapján a Durchlasser 1751. évi térképen pontosan azonosítható, 'R' jelzet alatt meg is van nevezve az épület „Cameral Prefectoriat Hauss” felírással. Ha a telekkönyvben szereplő mindhárom házat - (76) saroktelek a kamarai prefektúrával szemben, (129) a városkapu mögött, a prefektúrával szemben, (153) a kamarai prefektúra székházával szemben - úgy akarnánk elhelyezni, hogy szemben legyenek ezzel az épülettel, ellehetetlenülnénk. Nyilvánvaló, hogy a telekkönyv a székház telkére hivatkozik, és nem magára az épületre. A telekkönyvben a „prófuntház” kifejezés sem feltétlenül magát az épületet jelzi. A pró- funtházra vonatkozó legkorábbi említés és helyszínrajz szerint (Reizner 1899-1900. IV, 260-262) a Szent Dömötör-templom egész nagy tömbje a katonai pékséget szolgálta: A templom mellett a főutcán állt az öreg-pékség, a Ráctemplom melletti sarkon a pékségnek és a pék lakásának jelzett épület, amelyhez a templom mellett a tiszai oldalon, majd a templom előtt nyugatra befordulóan élelmezési tiszti lakások és lisztraktárak voltak, a tömb többi része további sütőháznak és raktárnak volt fenntartva. Amikor tehát a telekkönyv szemben lévő saroktelkeket említ, nem feltétlenül az öreg-pékség épületével szembeni, de nem is csak egyszerűen egy pékségnek nevezett házzal szembeni sarokra, hanem a tömb bármely részével szembeni sarokra kell gondolnunk. Ezzel egy kötöttséget feloldhatunk, de két nagy, esetleg tömb nagyságú telek még nem igazi fix pont. A fix pontot a (477) számú telek esetében találtam meg. „Csáki György telke [...] a kolostorkapu után, lefelé haladva." A kolostorkapu jó orientáló pont. Többek között a Durchlasser 1751. évi térkép is feltűnteti (valahol a mai Rákóczi-szobor környékén) Closter Thürl néven, mint az alsóvárosi kolostor felé vezető út palánki kapuját. De a legfontosabb az az 1703. évi telekkönyvi bejegyzés, mely szerint a telket a kamarai prefektúra átadta katonai őrszoba építése céljára. Csodálatosképpen ugyanez a térkép itt feltüntet egy pirosra festett épületet ’u.’ jelzettel Wachthaussl [őrszoba] beym Sogenannten Closter Thürl... felirattal. - Innen már el lehetett indulni. A (477) előtti saroktelekig tartó telkek utcafontjának hossza, és az ez előtt lévő saroktelekig húzódó telkek utcafrontjának hossza jól ráillett a 9/12-vel jelölt, háromszögletű tömbünkre.13 A (447)-et követő, a telekkönyv utolsó telkéig (497) tartó utcahossz pedig kellő pontossággal megadta a háromszög harmadik, a paliszádok felé eső oldalát, sőt a telekterületek összege is jól közelítette a tömb területét. Egyébként ezen, az árok felé néző, félreeső oldalon találjuk a Palánkban lakó három cigány közül kettőnek, (491) és (494) a házát, majd később ugyanezen a soron lévő következő tömb sarkára lokalizáltuk a harmadik (419) saroktelkét. Ez a periférikus elhelyezkedés árulkodik a cigányok korabeli csökkentett jogképességéről. Több-kevesebb fejtörés, és az utcahosszak, telekterületek térképi elhelyezhetőségének próbálgatása után találtunk rá az északabbra fekvő 5 és 6 jelű tömbre illő számokra, illetve telkekre. A megoldást igazoló eredmény volt, hogy a tömbnek az utcahossz alapján kiszerkesztett, legészakiabb pontjára a (438) számú telek került, amelynek szomszédja (29), szomszédos a (28)-cal, amelynél a telekkönyvben az a megjegyzés szerepel, hogy sarok az Őrmester-kapu (Veldtwebel-Thor) mellett. S valóban, a (438) éppen elég közel került az Őrmester-kapuhoz, hogy ez a feltétel teljesüljön. Közelsége a 2 jelű tömb feloldása felé mutató eredmény is volt. A továbbiakban felgyorsult a dolog. Jó sorvezetőnek bizonyultak az azonos mélységű teleksorok. Viszont a korábbi állapotot őrző rendezetlen telkek miatt, amelyekről a későbbi térképek tanúskodnak - a 2 jelű (a, b, c, d,) tömbben, a vár előtti térség nyugati felén és a 13 A rekonstrukció rajzán a tömböket a forrásközlésben csatlakozó tanulmánnyal (Kenéz-Szakály 1984, 37.] azonosan számoztam, hogy a tanulmány megállapításai követhetőek legyenek. 287
