A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Máté Zsolt: A szegedi Palánk városrész 1697. évi telekkönyvének térképi megfejtése (A feltört dió)
Máté Zsolt A szegedi Palánk városrész 1697. évi telekkönyvének térképi megfejtése (A feltört dió) nyugati paliszádok mentén -, pontos rekonstrukcióra aligha számíthatunk. Úgy tűnt, hogy minden a helyére kerül. Bizonytalanságot jelentett, hogy a Ráctemplom (353) száma nem illett a sorba. Ilyen azonban a Balla térképen is előfordul. A templomról jó okkal gondoljuk, hogy elődje is már a mai helyen volt, - esetleg ugyanezzel a nyilvántartási számmal. Bár vannak feltevések, hogy ekkor még egy korábbi rác (görög katolikus, ill. szerb) templom állt, amelynek a helyére csak találgatások vannak. Egyesek a várban tételezik fel, de erre konkrét adatot nem lehet igazolásul felhozni. A „Szeged 1724." jelzetű térképünk a prófuntház tömbjének északkeleti sarkán, a mai ráctemplommal átellenben V jelzettel egy templom romjait (ruines d’un Eglise) tünteti fel. Ez is lehetett a régi rác templom. Nem tudjuk. Mindenesetre a most álló templom a mai formájában a telekkönyv felvétele utáni építésre vagy átépítésre utal. Végül a hozzá tartozó (353) telekszámot a mai helyre írtam be. A megyeháza csak közvetve, a szemben fekvő birtokosokkal kapcsolatos említésként szerepel a telekkönyvben. A rekonstrukció a Tisza közelében, a klinika területén, a szerb templommal szemben adta ki a helyét. Az akkori városszerkezetben ez nem tűnik kitüntetett helyzetnek. De ne feledjük, hogy Szeged nem volt megyeszékhely. A város nemeseinek száma a török foglalás előtt is alig tette ki a fél tucatot. Ha egy ideig itt tarthatták a megyegyűléseket, aminek csak szórvány említései maradtak fenn, ez csak ideiglenes megoldás lehetett arra az időre, amíg a Tisza másik partján még a török volt az úr. Az egésznek nem volt túlzott jelentősége, mert a vármegye nemessége ekkor kisszámú, birtokát vesztett közösség volt. A megyegyűlések helyével az 1960-as években lebontott Török házat (Oskola u. 6.) is „hírbe hozták". A 20. századot megért, emeletes ház azonban telekkönyvünknél későbbi volt. A fennmaradt felmérések és fényképek utólagos vizsgálata azt mutatta ki, hogy pincéje középkori jellegű volt, földszinti és emeleti része pedig valószínűleg egy elpusztult középkori ház romjaira épült a 18. század közepén, vagy ezt követően. (Máté 2012.) A nagyszámú elaprózott telekre esetleg magyarázatul szolgál, hogy a tulajdonosoknak mintegy fele nem civil városlakó - szekeres polgár vagy gazda - volt, hanem egy lóval bíró huszár vagy hajdú. A Bocskai által telepített hajdúvárosok belső részein, a „huszárvárban” olyan picik voltak a telkek, hogy egy normál polgártelepülés telkeinek csak töredékével értek fel. Ugyanis ezeken a katonai lakhelyeken semmilyen, abban a korban egyébként általános gazdálkodás nem folyt, kocsibejáróra tehát nem volt igény. Különben pedig a szegedi hagyomány szerint török szokás volt, hogy több háznak csak egy bejárója volt. A fentebb emlegetett Török-háznak (Oskola u. 6.) is a szomszédból volt a kocsi bejárata. Az első, papírra rajzolt elrendezést ellenőrzésnek vetettem alá. Alább, az első táblázatban tüntettem fel az utcahosszak és tömbterületek ellenőrzését. A telekkönyvi utcahosszba általában a telekszélességet számíthatjuk be - sarkon az ide eső oldalhosszúságot, ha a telek állása feltételezhető, - az egymást sorszámban követő saroktelkeknél a két telek hosszúságát. A térképi utcahosszba csak a telkek utcafrontját és a saroktelek oldalhosszát mérjük bele, az egysoros tömbök utcára néző teleklábait nem. így a térképi és telekkönyvi adatok egymásnak megfelelnek. A következő táblázatokban sorra vettem a telekkönyvben szomszédokra, szemben lévőkre és egyéb orientációkra vonatkozó összes bejegyzést, és ellenőriztem, hogy a rekonstrukció nincs-e ellentmondásban ezekkel? Az összevetés néhány finomítást eredményezett, amelyek nem változtatták meg a rekonstruált elrendezést, de néhány olyan ismeretet is feltüntethetővé tettek, ami korábban elkerülte a figyelmemet. Összesen 52 értékelhető hivatkozás van. Ezek közül több olyan, amelyből másik hivatkozás is következik, tehát többszörös összefüggést jelent, - sorozatot, csoportozatot képez. 288
