A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
RÉGÉSZET - Szalontai Csaba - Benedek András - Károly László: A Kiskundorozsma Kettőshatár úti II. avar temető 434. sírja
Szalontai Csaba - Benedek András - Károly László A Kiskundorozsma Kettőshatár úti II. avar temető 434. sírja Az interpretáció kérdéséhez Formális, vagy ha úgy tetszik, matematikai szempontokat figyelembe véve kijelenthetjük, hogy a kelet-európai rovásírásos emlékeket jelen pillanatban nem lehet minden kétséget kizáróan megfejteni. Ez többek között azért van, mert az ismert emlékek száma és hosszúsága ehhez nem elegendő. Mindezek ellenére mégis számos megfejtési javaslat született már.86 Van egy nagyon egyszerű módja a bizonytalan megfejtések ellenőrzésének: az egyes rovásjegyek feltételezett hangértékeit be kell helyettesíteni egy másik, még megfejteden feliratba. Ha a behelyettesítés az új felirat esetében is értelmes szöveget eredményez, az bizonyítéka lehet a helyes interpretációnak. Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy a kelet-európai rovásírások esetében ez még mindig jelenthet véletlen egybeesést - éppen az emlékek rövid, töredékes volta miatt. Róna-Tas (Róna-Tas 1985a) volt az egyike azoknak, aki alkalmazta ezt a módszert és megpróbált olyan megfejtést találni, mely mind a szarvasi, mind a nagyszentmiklósi feliratokhoz passzol. NB. egyelőre csak valószínűsíthető, de nem biztos, hogy a két emlékcsoport ugyanazzal az írással készült. Egy másik fontos probléma a rovásjegyek által reprezentált nyelv(ek) kérdése, amiről azt feltételezték (Németh 1971; Róna-Tas 1985a) , hogy a késő avar emlékek egyfajta török nyelven íródtak. Ugyan számos történeti tény utal erre, teljes bizonyossággal ez sem jelenthető ki. Most pedig alkalmazzuk olvasati javaslataikat a Kiskundorozsma környékéről előkerült rovásírásos csontlemezekre, és elemezzük a kapott betűsort! A két olvasata nagymértékben eltér egymástól, ami nagyon jól szemlélteti az 86 Mivel az nem feladata jelen tanulmányunknak, hogy teljes listáját adjuk az eddigi megfejtési kísérleteknek, csak kettőről fogunk említést tenni. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a legtöbb ilyen tanulmánynak - éppen a módszertan teljes hiánya miatt - semmilyen tudományos hozadéka nincsen; különösen azoknak, amelyek két- vagy hárombetűs töredékek esetében is ultimátumszerű olvasatokkal szolgálnak. előttünk tornyosuló problémákat. A különbség abban áll, hogy Róna-Tas rendszere nagymértékben megegyezik a keleti ótörök rovásírás rendszerével, tehát nem tételez fel jelentős különbséget a kettő között. A közös grafémákat és azok feltételezett hangértékét lásd a 17. képen. Most pedig alkalmazzuk javaslataikat (Németh 1971; Róna-Tas 1985a) az 1. számú csontlemez87 betűin.88 (ld. 18. kép) A szöveg a következőképpen transzliterálható: 1. .t.b.g.s.b.s.lA vagy 2. .t.b.g.s.b.y.lW A pontok azokat a helyeket jelölik, ahol kiíratlan magánhangzók potenciálisan előfordulhatnak. A 3. szabály szerint elsődleges tövekben csak rövid, alsó nyelvállású magánhangzókkal számolhatunk. Mivel a csontlemezeken nincsenek szavakat, frázisokat elkülönítő írásjelek, nem tudjuk, hány szót tartalmaz a rövid szöveg, így azt sem, hol vannak a szóhatárok. Mivel csak egyetlen kiírt magánhangzó van mindkét javaslatban, az alábbi két lehetőséggel számolhatunk: (1) a szöveg csak rago- zatlan tőszavakat tartalmaz (pl. neveket vagy címeket) és azokban emiatt csak az /a/ és /a/ magánhangzók szerepelhetnek a pontokkal jelölt helyeken; vagy (2) szerepelnek grammatikai végződések a szövegben, melyek esetében nem kell feltüntetni a magánhangzókat. Ha így van, akkor felvethetjük például azt a lehetőséget, hogy a <g> betű a régi tárgyesetet jelölné (vö. +[X)g), vagy az <s> betű a jól ismert koope- ratív-reciprok képzőt rejtené (vö. -(A)s-). 87 Mivel a 2. számú csontlemez töredékes és mindösszesen két olyan betűt tartalmaz, melyek a szarvasi vagy a nagyszentmiklósi leleteken is megtalálhatók, ennek az elemzésétől - a nevetségesség látszatát kerülendő - jelen esetben eltekintünk. 88 Ahogy fentebb már szóltunk róla, Németh (Németh 1971) és Róna-Tas (Róna-Tas 1985a) megfejtési kísérletei a jelen összehasonlítással együtt sem elégítik ki az 5. szabály alatt megfogalmazott feltételeket, mindezt mégis azért tesszük, hogy rá tudjunk mutatni egyes problémákra. 196
