A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)

RÉGÉSZET - Szalontai Csaba - Benedek András - Károly László: A Kiskundorozsma Kettőshatár úti II. avar temető 434. sírja

Szalontai Csaba - Benedek András - Károly László A Kiskundorozsma Kettőshatár úti II. avar temető 434. sírja A csontlemezeken található grafémák Az általános megjegyzések után nézzük a kuta­tásunk tárgyát képező csontlemezeken talál­ható rovásjegyeket. Az 1. számú csontlemezen nyolc világosan kivehető betű található, a felirat hiánytalanul megőrződött. A 2. számú csontle­mez törött, mindössze négy betű maradt meg épségben, egy ötödik betű még részben felis­merhető, de a hiányzó rész nem rekonstruál­ható. Nehéz megmondani, hogy eredetileg hány betűt tartalmazhatott, de nem lehetünk túlsá­gosan messze az igazságtól, ha 7-9 körülire tesszük azok számát. A két csontlemezen össze­sen 12 betű található (9 különböző graféma), a 12 betűből mindössze kettő szerepel mindkét csontlemezen: grafémák 1. számú csontlemez 2. számú csontlemez 1­2­X 1­1 1 1 D 1­0 1­> 1 1 f­1­1 13. kép: Rovásbetűk és azok előfordulása a csontlemezeken Különféle paleográfiai szempontokat figye­lembe véve hat csoportba oszthatjuk a csontle­mezeken található grafémákat: 1. csoport - elemi rovásjegyek: ez a csoport azokat a rovásjegyeket tartalmazza, melyek az eurázsia rovásírásokban általánosan előfordul­nak, vö. a 4. szabállyal. (14. kép] Németh (Németh 1971, 36] véleménye szerint a kelet-európai rovásírások I, D és > grafémái /s/, /s/ és /a/ hangértékkel bírhat­tak. Ezzel szemben Róna-Tas (Róna-Tas 1985a, 242] a keleti ótörök rovásírás rendszerével megegyezően /s/, /y/ és /o, u/ hangértéket tételez fel. 2. csoport - hasonló rovásjegyek: ez a cso­port azt az egy rovásjegyet tartalmazza, mely­nek nincs közvetlen megfelelője, csupán tükrö­zött párja az eurázsiai rovásírásokban. Fentebb már szóltunk róla, 1. az 5. szabályt, hogy számos kutató hasonlított össze tükrözött betűket azok pontos hangértékének ismerete nélkül. így a 2. számú csontlemezen található f tükörképe a nagyszentmiklósi és a keleti ótörök rovásírások 1 betűjének. Ez a „naiv” összehasonlítás azon­ban semmilyen használható információval sem szolgál a rovásjegyek tényleges kapcsolatát és azok hangértékét illetően. L. a 15. táblázatot. 3. csoport - általános kelet-európai rovásje­gyek: két olyan graféma van a csontlemezeken, melyek speciálisan a kelet-európai rovásírá­sokhoz köthetők. Ezeknek csak tükrözött vari­ánsai fordulnak elő a keleti ótörök emlékeken. Ugyanakkor a } graféma előfordul a Jenyiszej- folyó környékéről származó feliratokon is. Vasil'ev (Vasil'ev 1983, 7] /q/ hangértéket tulajdonít neki. (16. kép] 4. csoport - speciális írásjegyek a Kárpát-meden­céből: található egy olyan írásjegy a csontleme­zeken, mely egyelőre csak a kárpát-medencei feliratokról mutatható ki: az 1. csontlemez 0 betűje. Megtalálható a szarvasi tűtartón (Róna- Tas 1985a, 241) és négyszer a nagyszentmik­lósi kincsen (Göbl-Róna-Tas 1995, 8. tábla).1 82 Ez az egyetlen graféma, mely világos kapcsola­tot mutat a szarvasi és nagyszentmiklósi lele­tek irányába. 5. csoport - ritka rovásjegyek: Az 1. csontleme­zen található x graféma csak elvétve fordul elő az eurázsiai rovásfeliratokon. Megtalálhatjuk a szarvasi tűtartón (1 eset: Róna-Tas 1985a, 241) és néhány kisebb tárgyon Eurázsia különböző 82 A formai hasonlóságok miatt Gobi és Róna-Tas [Göbl- Róna-Tas 1995, 10b. tábla) egybeveti a székely írás 0 /V/ betűjével. L. az 5. szabályt az ilyen jellegű összeha­sonlításokkal kapcsolatban. 194

Next

/
Oldalképek
Tartalom