A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
RÉGÉSZET - Szalontai Csaba - Benedek András - Károly László: A Kiskundorozsma Kettőshatár úti II. avar temető 434. sírja
Szalontai Csaba - Benedek András - Károly László A Kiskundorozsma Kettőshatár úti II. avar temető 434. sírja Mikulcice, Brestovac, Nagyszentmiklós 13., 14., 20., 21. sz. edényen]. A pont-vonal ornamentika azonban előfordul „hagyományos” voltában is egy vörsi 8. századi kerek veret gyöngysorkeretén (Szent- péteri 1991, 2. tábla 4], és a 8. század 3. negyedére keltezett mikulcicei aranyozott ezüst szíjvég gyöngysorkeretén is (Daim 2000,123. Abb. 46b). A Brestovacon51 előkerült csattesten és szíjvégen is látható ez a díszítés, amely már az SPA 1-től egészen az SPA III-ig megtalálható. A dorozsmai vereten a háromszög alakú pon- cok hegyükkel kifelé néznek, ugyanúgy, mint a nagyszentmiklósi kincs 4. számú korsójának fülén. A veret és a korsón látható ornamentika elemeiben mindössze csak annyi a közös, hogy mindkét esetben pont-vonal díszítőelemeket alkalmaztak. Kerek poncokkal kitöltött hátterű díszítés A dorozsmai veret zsanérján látható vésett pal- mettával és az azok hátterének kerek poncokkal történő díszítését a közép-európai kutatás „nagyszentmiklósi körnek” nevezi, aminek a késő avar kori fémművességben való előfordulása közismert. Mára világossá vált, hogy a háttér kerek poncokkal való kitöltése nem a 8. század végén (Kovrig 1963, 241], hanem az „indavirággal” együtt legkésőbb a 8. század elején jelent meg (Szőke 2001,110-112]. A poncolt háttér 7. század előtti, egyértelmű K-i hiányával szemben döntő körülmény, hogy ez a díszítési koncepció jelen volt Európában (Bálint 2004, 194], Már a római kori fémművességben (pl. egy 1. századi olténiai medalionon, a hildesheimi kincs - 1. század 1. fele - négyszögletes táljának a füle - Stefanelli 1991, 182-183, Fig. 176-177] is megjelenik. De az Óbuda-Drasche téglagyárnál talált 4. századi övveret medalionjaiban ábrázolt keresztek (Hampel 1910, Fig. 2-3], valamint 51 A csattest és a szíjvég felülete kötegbe rendezett indával van díszítve, amelyeken a kisebb leveleket számtalan kis pont-vonal ornamentika díszíti. A csaton és a szíjvégen az oldalakat fonadékdísz ékíti (Daim 2000, 165. Abb. 91b-92b). egy ismeretlen magyarországi lelőhelyű hagymafejes fibula díszítésének hátterében is jelen van. Ismerjük a 7. század közepén készült, Mala Perescepinói bizánci készítésű patena közepén, egy 8. századi bizánci csat tövisén, valamint több 6-8. századi bizánci bronzfüstölőn is; valamennyi esetben a peremet díszítő indák hátterében (Werner 1988, 302, Abb. 1: b], A felsorolt példák alapján látható, hogy a háttér poncolással való kitöltése már a késő római ötvöseljárásokban is jelen volt, mely Bizáncban tovább élt, s ahonnan a kora középkor során Európa számos tájára, így az avarokhoz is eljutott/eljuthatott (Bálint 2004,195). A poncolt háttér a késő avar kori leletanyagban szinte minden tárgytípuson előfordul: brodzanyi övcsat (Profántová 1992, Taf. 36. 1.); a Komárom-Hajógyár 128. és 149. sír leletei (Trugly 2008, 64. tábla 2; 84. tábla 1-2.); Szeged-Kundomb 285. sír övforgó (Salamon- Sebestyén 1995, Taf. XIII. 7). Ez a díszítés látható a késő avar kor legutolsó fázisának termékein, azaz a Hohenbergben előkerült övcsat és csüngős veret zsanérján is (Daim 2000, 137, Abb. 61). Ikonográfia A kiskundorozsmai vereten a főtémát a profilban látható büsztös ábrázolás alkotja, melynek elemzése alapján közelebb juthatunk a veret korának meghatározásához. A késő antikvitásban fontos szerepet játszott a császárporté, az úgynevezett lauraton. A császár portréja szinte mindenütt jelen volt: pénzeken, súlyokon, a konzulok jogarán és a hivatalnokok ruháján. A korai császárkorral szemben a késő antikvitásban már nem törődtek annyira a hasonlósággal, előfordult, hogy ugyanazt az arcot vésték az érmekre más és más császár nevével ellátva. Mindez nem a művészet vagy a technika visszafejlődését jelenti, csupán azt, hogy az egyéni arcvonások helyett egyfajta stilizálással, bizonyos egyezményes formulákkal 185
