A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
RÉGÉSZET - Szalontai Csaba - Benedek András - Károly László: A Kiskundorozsma Kettőshatár úti II. avar temető 434. sírja
Szalontai Csaba - Benedek András - Károly László A Kiskundorozsma Kettőshatár úti II. avar temető 434. sírja reprezentálja, és a 4 fenti temető ehhez a centrumhoz kapcsolható. Hasonló koncentráció figyelhető meg a fegyveres sírokban is, itt összpontosul a Szeged környéki fegyveres avar réteg közel fele. Az régóta tudott, hogy az egész Kárpát-medencei avar anyagban a Fehértó-B temetőben a legmagasabb a fegyveresek aránya a nem fegyveresekhez képest (31%) (Madaras 1981; uő 1995), de most az is kiderült, hogy Szeged környékén a második legmagasabb arány a Kettőshatár úti II.temetőben figyelhető meg (25%), ami lényegében alig-alig marad el a Fehértó-B temetőtől. Az itteni közösség gazdagsága (a 43 sír 100%-a kirabolt) mellett a magas fegyveres arány is kiemeli e kis közösséget a régió temetői közül. Jelentős még a daruhalmi fegyveresek aránya is (15,05%), ami jól jelzi egy tisztán közép avar kori közösség belső arányait is (Bede- Szalontai 2013; Szalontai-Bede s.a.). A Szeged környéki avar kori sírokból előkerült aranytárgyak többsége szintén a két fehértói és a kettőshatári lelőhelyen került elő, ráadásul az összes aranytárgy 80%-át teszik ki a 3 temetői leletei, ami még jobban kiemeli a Kettőshatár úti lelőhely jelentőségét (BedeSzalontai 2013; Szalontai-Bede s.a.). A fenti adatokból jól látható, hogy a Maty-ér vízrendszere és a Tisza által bezárt területen a domináns csomópont a Szegedről északnyugat felé kivezető országút mentén található, ott, ahol az országút áthalad a zárt vízrendszeren. A lelőhelyek egymáshoz és az átkelőhelyhez való közelsége alapján kétség sem férhet ahhoz, hogy ennek ellenőrzése volt a feladatuk. Madaras László 30 éve vetette fel és dolgozta ki azt az elméletét, hogy a Fehértó-B temető fegyveres közössége a tőle 30 km-re nyugatra. Átokháza határában (ma Ásotthalom) eltemetett előkelőnek lehetett a katonai csoportja (Madaras 1981, 42; uő 1993, 131-133), ami ma már megérett az újragondolásra. A külvilágtól csaknem teljesen elzárt, vízzel körülvett avar kori lelőhelyek egy önálló, kompakt kis egységet alkottak az alföldi avarság között. Ennek a kis, maximum néhány ezer fős közösségnek a biztonságát markáns fegyveresréteg garantálta, a gazdagabb réteget pedig a nemesfémekkel ékesített egyének alkották. A mikrorégió vezetője pedig minden valószínűség szerint valahol a síkságból magasan kiemelkedő öthalmi dombokon lakhatott, ahonnan könnyen ellenőrzése és szervezése alatt tarthatta a környék közösségeit. A kettőshatári vagy a fehértói temető alig 3-3 km-re található Öthalomtól, de a feltételezett központtól legmesszebb található tápéi vagy szentmihálytelki temető sincs 8 km-nél messzebb, azaz valóban 1 órányi lovaglással a belső részek mindegyik közössége elérhető volt. Véleményünk szerint tehát a fehértói fegyveresek tényleges, a napi gyakorlatban is jelen lévő vezetője sokkal inkább az öthalmi avar előkelő lehetett. Annyi mindenképpen hozzátartozik az öthalmi avar lelőhelyhez, hogy onnan csak töredékes adataink vannak az avar temetkezésekről. Az onnan ismert leletek azonban a korai avar kortól egészen a 8-9. század fordulójáig tartós jelenlétről tanúskodnak (Kürti 1983, 171; Szalontai 1991, 466; uő 1996).43 * A Kettőshatár úti II. temető kiemelkedő gazdagsága alapján pedig úgy véljük, hogy a kis közösség temetője vagy egy hatalmi alcentrum 43 A Szeged-Öthalom (ADAM II, 342) nevű régészeti lelőhely, a szegedi régészeti gyűjtemény első darabjait adta az 1879-es tiszai árvizet követő építkezések következtében. A belváros feltöltéséhez és a vasút építéséhez ugyanis innen hordták a homokot. Az előkerült leletek egy része a munkások kezén eltűnt, egy másik része pedig gyűjteménybe került. Jelenleg azt tudjuk, hogy akkoriban kb. 40 sírt bolygattak a munkálatok, illetve múzeumi felügyelet alatt 60 több korú csontvázas temetkezést tudtak feltárni, közülük 42-t részletes megfigyeléssel. Az avar kori leletanyagot azonban ennek ellenére sírhoz nem lehet pontosan kötni, miként azt sem tudjuk, hogy ezek között hány avar sír volt. Az itt előkerült lelet együttes - kardpenge töredéke, hosszú fülű kengyelpár, két csikózabla, fém sisak arcvédő töredéke halat tépő sas ábrázolással, valamint gyöngy, bronz karkötő, griffes övdísz - mindenesetre azt jelzi, hogy nemcsak gazdagabb előkelők (sisak lelet), de fegyveres, lovas réteg is temetkezett ide. Az egykori avar sírok pontos helye nem ismert, valószínűleg a mai motokrossz pálya helyén kerülhettek elő. A 2009-es feltárás ettől nyugatra folyt, ott már avar kori leletek nem kerültek elő ( http://sirasok.blog . hu/2009/12/09/honfoglalo_sirok_szeged_othalomrol). 181
