A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
RÉGÉSZET - Kujáni Yvett: Adatok a Maros-Körös közének 4-5. századi temetkezéseihez az apátfalvi temető alapján
Kujáni Yvett Adatok a Maros-Körös-közének 4-5. századi temetkezéseihez az apátfalvi temető alapján kezdetét az ásatók a 4. század végre helyezik (VADAY-DOMBORÓCZKI 2001, 8-34, 45], Hasonló jelenséget figyeltünk meg az apátfalvi temető koporsós hantolásai során. Lelőhelyünkön a 47 temetkezésből 13 elhunyt biztosan koporsóban nyugodott. Mindegyiküket egy fatörzsből kivájt rönkfa koporsóba temették. 7 esetben megőrződött a koporsók maradványa (4. tábla 2), a maradék 6-nál az akna szerkezete, a halott helyzete és a sírgödör középső tengelyében lévő lenyomatból következtettünk erre. Deszkakoporsóra utaló nyomot nem találtunk. A körárokkal jelölt sírok közül csak a 177. temetkezésnél találtunk koporsónyomot, ez teljes mértékben rablott volt. A jelöletlen koporsós temetkezések közül a 157., 175., 179., 180., 182., és 183. sírok voltak érintetlenek. A nemek arányának vizsgálatánál kitűnik, hogy 7 női temetkezéssel szemben férfiakat 4 alkalommal helyezték el koporsóban a sírgödörbe, míg a gyermekeknél csak 2 esetben találkozhattunk ilyen rítuselemmel. Halotti lepel Sajátos jelenségként értelmezhető temetőnkben a halottak lepelbe csavarása. A sírok bontása során először az tűnt fel, hogy néhány koporsó nélküli temetkezésnél a gödör méretéhez képest a vázak túlságosan „szorosan"18 helyezkedtek el, és/vagy rajtuk vagy alattuk szürke vagy szürkéssárga, összefüggő elszíneződés nyomai voltak (4. tábla 1). Ezeknél a temetkezéseknél a csontok felületén savas vagy lúgos eredetű marás nyomait figyeltük meg, és teljesen más szerkezeti képet mutattak, mint a temető többi váza.19 A fémtárgy- gyal eltemetetteknél minden esetben sikerült valamelyik darabon textil- vagy bőr(?) nyomát 18 Ez alatt a vázak fő tengelyéhez közeli felső végtagokat, valamint az alsó végtagok érintkezését értjük. 19 Hasonló, de másképpen értelmezett temetkezésekkel találkozhatunk a madarasi temető embertani elemzésénél (Marcsik 2011, 427]. felfedeznünk, ezek vizsgálata jelenleg is tart.20 A dokumentáció részletes elemzésekor jól kirajzolódtak a vázak körül megjelenő leplek nyomai. Ellentétben például a Tiszadob-csoporthoz tartozó lelőhelyekkel (Tiszadob: ISTVÁNOVITS 1993,107-110; Mezőszemere: DOMBORÓCZKI 1997, 99-102, 186-187; Szihalom-Pamlé- nyi-tábla: VÁRADY 1997, 117) Apátfalván nem a koporsóba helyezett halottakat csavarták be/fedték le, hanem a koporsó nélkülieket. A 8 (6 biztosan, 2-nél kérdéses) lepellel eltemetett közül mindössze egyetlen férfi és egy - a mellékletek alapján sem azonosítható nemű - gyermek volt. Temetőnkben jellemzően tehát a nőket vagy a gyermekkorú - feltehetően - kislányokat temették el így (5. tábla). Koporsó megléte nélküli, hasonlóan nagyszámú adatról, más temetőkből nincs tudomásunk. A halottak helyzete, rendellenes temetkezések „Az alföldi szarmaták általában egyesével, hátukra fektetve, nyújtott helyzetű végtagokkal tették halottaikat a sírba" (KULCSÁR 1998, 31). Lelőhelyünkön 28 érintetlen váz volt ilyen pozícióban, kisebb mértékű elmozdulást 3 esetben figyeltünk meg, amit valószínűleg rágcsálók bolygatásának vagy a természetes bomlási folyamatnak tudhatunk be. Fontosnak tartjuk kiemelni a karok helyzetét. Több alkalommal megfigyeltük, hogy a könyök hajlítva volt, vagy a kézfejet a medencére helyezték. Ez azonban - mint láthatjuk - nem utalt egyértelműen a halott sírba helyezésének módjára. A 146. és a 159. temetkezésnél a kézfej a medencelapáton feküdt, ezzel szemben például a 136. és a 160. sírban a kézfejek a medence mellett nyugodtak, a lepel nyoma pedig minkét kéztartásnál egyértelmű volt. Említhetjük a koporsós temetkezéseknél a 180. vagy a 182. sír maradványait, ahol könyökben 20 A témáról részletesebb eredményeket a jelenleg is folyó archaeometriai vizsgálatok után közlünk. 106
