A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1991/92-1. (Szeged,1992)

Irodalomtörténet - Lengyel András: A Vasárnapi Kör „regenátja”. A gondolkodó Ritoók Emma

megismert három olyan embert: Balázs Bélát, Zalai Bélát és Neumann Elzát, akik később is fontos emberei maradtak, s akik belejátszottak sorsa alakulásába. S legalább ilyen jelentőségű élettény, hogy megízlelte, átélte a "modern", szülői felügyelet s közvetlen függés nélkül élő, önálló "intellektuel" nő életét. A női emancipáció akarásának az évei voltak ezek akkor Magyarországon, s ez, bár a függetlenedés, mint tudjuk, ekkor még nem lehetett teljes körű és mindenben konzekvensen megnyilvánuló, óriási jelentőségű volt. Azokat a konfliktusokat, amelyekben ez a folyamat végbement, Ritoók Emma - igaz, csak fiktív formában, regényben - meg is írta. Ez az Egyenes úton egyedül (1903) című munkája ugyan, ahogy később Ady írta róla, még sok naívságot tartalmazott, a szociologikum iránti érzék nemigen fedezhető föl benne, s mint irodalmi megalkotottságú műalkotás is kétséges értékű. De - legalábbis mentalitástörténetileg mégis Juhász Gyulának kell igazat adnunk, aki azt írta róla, hogy ez "a regény egy bátor, érdekes kezdet volt annak idején. Az új, a szabad nő apológiája és egyben tragédiája is."

27 S érdekes, hogy Juhász a modellekre is ráismert: "Jól ismertem a regény hőseit, ismerőseim, barátaim voltak. Az asszony, aki a szabad, új élet első fecskéje gyanánt dérütötte lélekkel elbukik a lelketlen végzet ellenében, most már egy pesti temető csöndes rögében álmodik, egy szép és nyomorúságos élet után."

28 A regény akkor - az "igazi" Ady föllépte s a Nyugat indulása előtt évekkel - elismerést kapott, elnyerte az Új Idők 2000 koronás pályadíját. A fiatal Juhász Gyula Az esztendő irodalma című szemléjében 1904 januárjában úgy látta, hogy: "A nők is kezdenek igazán látni és igazán írni. Ritoók Emma regénye, Lux Terka novellái az esztendő kellemes meglepetései."

29 Ritoók Emma tehát lényegében elismert, profi íróvá lett, akit - legalábbis irodalmi körökben - már számontartottak. De, maga is érezhette, tehetségében más irányú lehetőségek is formálódtak, s további intenzív tanulás révén - nem a regények, hanem ezek hozták meg igazi kibontakozását. A "nőíró" inkább szociológiai, mint esztétikai érvényű státuszából való kiemelkedése az elméleti gondolkodás területén történhetett meg. 1904 őszén, új orientációt s további élményeket keresve, Lipcsébe ment tanulni, majd 1905 márciusában Párizsban is töltött egy - szűk - félévet. Ez időből megmaradt testvéréhez és sógornőjéhez írott néhány levele.

30 Ezekből egyértelműen kiderül, hogy barátnőjével, Neumann Elzával, s annak szerelmével, majdani férjével, Zalai Bélával együtt szánta el magát a külföldi egyetemi tanulmányokra. Lipcsében, ahol egy előkelő panzióban lakott, elsősorban velük érintkezett. Kölcsönöket adott nekik, apróbb ajándékokkal kedveskedett a "fiataloknak", kicsit anyáskodott velük. Egyik, 1904 december végi leveléből közös szórakozásukról is tudunk: "a két gyerekkel, Elza[val] és Zalaival nagy magyar mulatságot csaptunk péntek d.u. (a két szoba szomszéd elutazván nem zseniroztunk vele senkit) magyar nótákat énekeltünk és csárdást táncoltunk és végre a Marseillaise éneklése közben távoztak nyolc órakor. Két pfeniges czigarettát kaptak tőlem ajándékba, aminek nagyon örültek, mert nekik annyi pénzük sincs, hogy ilyen olcsó szenvedélynek hódoljanak, és úgy láttam mégis jól esett nekik hogy együtt voltunk. " A magyarok, s köztük Ritoók Emma is azonban értelemszerűen környezetükkel is érintkezésbe kerültek, s ez számára óhatatlanul a családi konvenciókkal szembesítő új élményeket jelentett. A Marggraft panzióban, ahol lakott, meglehetősen inter27 Juhász Gyula 1968. 312. 28 Juhász Gyula 1968. 312. 29 Juhász Gyula 1968. 18. 30 A levelek dr.Ritoók Zsigmond (Bp.) birtokában vannak, akitől ezeket xeroxmásolatban megkaptam. Előzékenységét, segítségét ezúton is köszönöm. 248