A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1991/92-1. (Szeged,1992)
Régészet - Boldizsár Péter: Középkori kályhacsempék Székesfehérváron
A középkori Budai külváros területén, az egykori Vas utca és a Berényi út csatlakozásánál közmű építésekor került elő egy fehér cserépen zöld mázas, hagyma alakú kályhaszem, amely a Zsigmond-kori II. csoport 18. típusába sorolható. 14 A kályhaszem magassága 15 centiméter (64. kép). A Zsigmond-kori IV. csoport 2. típusú, a korona köré tekeredő két sárkány alakjával díszített csempe 15 egy rózsaszín cserépen sárga mázzal díszített töredékét leltük az egykori Selyem utca 1.-13. telkeken folytatott feltáráson (65. kép). A budai anyagban ennek a típusnak a készítését 1410-1430 közé keltezik. 16 A johannita kolostor feltárás 64. szelvényében a Zsigmond-kori IV. csoport 11. típusának, a tolldíszes, hársleveles cseh királyi sisak két oldalán a sárkány rend jelvényeivel díszített csempe töredékét leltük 17 , cserépanyaga fehér, máza fűzöld (66. kép). A csempe budai párhuzamának készítési korát 1410-1430 közé teszik 18 . Egy Ciliéi címeres csempe két összeillő töredékét leltük a johannita kolostor feltárás 44/A és a 66. szelvényében. Mivel a töredékeken csak a címerpajzs egy része látszik, csak a méret alapján feltételezzük, hogy a Zsigmond-kori V. csoport 1. típusú, a Ciliéi címert sárkány körben ábrázoló csempe töredékével van dolgunk 19 . E típus budai darabjának készítési korát 1423-1437 között feltételezik. 20 Egy Ciliéi címeres csempe töredékét, a középkori város területén kívül eső Malom utca 27. számú ház előtt egy gázcső árok kidobott földjében leltük. Cserépanyaga vörösre égett, máza sötétzöld. Ezen a töredéken a címerpajzs mellett látszanak a sisaktakaró redőinek töredékei (68. kép), így ez a töredék a budai Zsigmond-kori IV. csoport 6. típusú, sisakdíszes Ciliéi címert ábrázoló csempéjéből való 21 , bár a mi töredékünkön a címer mezői fordítva szerepelnek. A töredéken látszik, hogy égetéskor más tárggyal összetapadt, mázazása sérült. Nem hiszem, hogy a királyi műhely rontott darabokat szállított, így fel kell tételeznem, hogy ez a darab már helyi műhelyben készült. Az ozorai várfeltárás anyagában lévő analóg csempék mélységi mérete eltér a Budán, a nyéki kastélyban lelt ilyen típusú darabokétői, így erősíteni látszik azt a feltevést, hogy ez a típus nem csak a budai műhelyben készülhetett. Az ozorai leletek készítési korát a 15. század második, harmadik évtizedére teszik 22 . A Ciliéi címeres csempének még egy töredékét leltük a belvárosban, a Jókai utca 2. számú ház udvarán feltárt török fürdő anyagában. A töredék alapján nem dönthető el, hogy melyik típushoz tartozik. Cserépanyaga vörösre égett, máza sötétzöld (69. kép) Az egykori Selyem utca 1.-13. számú telkeken folytatott feltáráson, a 2. szelvényben leltük egy vörösre égett cserépen zöldesbarna mázzal készült csempe két töredékét, amelyeknek alapján a csempe felső részének vakmérműves díszítése kiszerkeszthető (70. kép). Ez a csempe a vértesszentkereszti bencés apátság feltárásának leletei közt a Zsigmond-kori 8. típusnak felel meg. 23 14 Holl Imre 1971. 166. 15 Holl Imre 1958. 243. 16 I. Melis Katalin 1987. 437. 17 Holl Imre 1971. 168. 18 I. Melis Katalin 1987. 438. 19 Holl Imre 1958. 243. 20 I. Melis Katalin 1987. 439. 21 Holl Imre 1971. 168. 22 Feld István 1987. 447. 23 M. Kozák Éva 1984. 194-195. 86
