A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1991/92-1. (Szeged,1992)

Régészet - Boldizsár Péter: Középkori kályhacsempék Székesfehérváron

Egy eddig ismeretlen típusú, sárgásfehér cserépből készült, zöld mázas, négy­szögletes síkcsempe néhány töredékét leltük a Szent Anna kápolna előtti feltáráson. A töredékek alapján a csempe rekonstruálható, középpontjában stilizált levélcsokrokkal díszített ívnégyszög, körülötte levélcsokrokban végződő kettős indákkal futó négyka­réjos rajzolat helyezkedik el. A sarkokat egy-egy ötszirmú rozetta, a motívumok közötti teret arányosan elosztott kör alakú kiemelkedések töltik ki. A csempét a perem mellett futó ferdén bevagdalt szalag keretezi (71. kép). Oldalainak mérete 22 centiméter. A csempe rajzolatának szerkesztése a budai csempék Zsigmond-kori II. csoportjának 12. típusával mutat rokonságot, 24 amely 1390-1457 közötti pénzekkel egy rétegben került elő 25 . A budai csempén nincs meg a ferdén bevagdalt keret, de a Zsigmond-kori I. csoport 5. típusú csempéjén ez is előfordul 26 , amelynek készítését 1400-1420 közé keltezik 27 . Szintén a Szent Anna kápolna előtti feltárás lelete egy rózsaszín cserépen sárga mázas csempe néhány töredéke, amelyek egy heraldikailag jobbra néző, ágaskodó oroszlánt ábrázolnak (72. kép). A csempe mintázása a budai Zsigmond-kori I. csoport II. típusú 28 , heraldikailag balra néző oroszlánjával rokon, de a csempe kikövetkeztet­hető mérete nagyobb: 27 centiméter. Az állat meglévő felsőtestének helyzete arra utal, hogy teste ezen a csempén átlósan helyezkedik el, amig all. típuson függőlegesen. Ugyanitt leltük egy rózsaszín cserépen barnászöld mázzal készült csempe töredékét, amelynek középpontjában ötszirmú rozetta, körülötte öt karéjban elhelyezkedő vak­mérműves díszítés van (73. kép). Ugy vélem ez egy kör alakú csempe előlapja, amelyről csak a keretelés hiányzik. Párhuzama a Budapesti Történeti Múzeum anyagá­ban fordul elő hatszirmú változatban 29 . A johannita kolostor 64. szelvényében leltük egy sárgás-rózsaszín cserépből készült, mázatlan, háromszögletű síkcsempe több töredékét, amelyek alapján, nem teljes biztonsággal, de valószínűen rekonstruálni lehet a csempe díszítését, amely az előző kör alakú csempével rokon. A középpontban hatszirmú rozetta helyezkedik el, amelyet hat­karéjos vakmérműves rajzolat vesz körül, a sarkokat három karéjos vakmérmű tölti ki (74. kép). A sarokkitöltés párhuzamát a vértesszentkereszti anyag Anjou-kori 3. típusú négyszögletes, vakmérműves csempéjén 30 és a várpalotai kályha ezzel formailag egyező 16. típusú, a budai Zsigmond-kori I. csoport termékeként meghatározott 31 darabján vélem fölfedezni, keltezésben az utóbbit tartom elfogadhatónak. A fehérvári csempe mintázásának elnagyoltságában is rokon az emiitett darabokkal. Az egykori Selyem utcai lelőhelyen egy sárgára égett cserépből készült, mázatlan kályha több csempéjének töredékét leltük. Egy heraldikailag balra néző cseh oroszlán ágaskodó alakjával díszített csempe két összeillő töredéke, a kereten belül futó ferdén vagdalt szalaggal keretezve (75. kép). Mázas párhuzamai a várpalotai kályha 17. típusú csempéi 32 . Hasonló keretelésű csempe két töredéke, az egyiken kerek talpú pajzsban álló páros ujjú patás állat lábainak töredékei. A pajzs nem emelkedik ki a csempe síkjá­24 Holl Imre 1958. 235-238. 25 Holl Imre 1987-88. 194. 26 Holl Imre 1958. 228. 27 I. Melis Katalin 1987. 432. 28 Holl Imre 1971. 163. 29 BTM. 71. 152. 1. leltári számon 3 0 M. Kozák Éva 1984. 214. 3 i Holl Imre 1984. 214. 32 Holl Imre 1984. 214-215. 87

Next

/
Oldalképek
Tartalom